„Nem jobb, legfeljebb másképp rossz." 2024-et írunk. Vagy mégsem? Anita sem tudja elsőre eldönteni, ráadásul ez számára csak egy sokadrangú probléma. Végzős egyetemistaként már csak pár hónap választja el attól, hogy a megszerzett tudását kamatoztassa, amikor hirtelen a múltban találja magát. A hely ismerős, mégis idegen: mintha a mi világunk lenne, csak épp a népi hiedelmek és a félig elfeledett mítoszok torz üvegén keresztül látnánk. Hasznára válik majd a régi életéből hozott tudás, és képes lesz hazajutni? Egyáltalán haza akar jutni, vagy inkább megpróbálja kiélvezni a helyzetét, és felfedezi a varázslatos világ titkait? Ha meg utóbbi mellett dönt, vajon igazán él az új életében, és a nehézségek között megtalálja a boldogságot, vagy csak túlél, ahogy sodródik az árral? ᔓဂᔕ Hogy általánosságban mire számíthatsz? • Néphit ihlette fantasy világra. • Kevésbé közismert mitikus lényekre. • Tudományos és történelmi érdekességekre. • Néhol humoros és mély gondolatokra. • Veszélyes kalandokra. • Egy kis romantikára és erotikára (nő×férfi és nő×nő felállásban is). • Egyes szám első személyű, múlt idejű elbeszélésre. • Fejezetenként átlagosan 4000 szóra. [A négy kötetből jelenleg három befejezett.]

Te mit tennél, ha tíz év eltűnne az életedből, és látszólag csak te emlékeznél arra, hogy az elmúlt évtized valóban megtörtént? Kihez fordulnál, ha a barátaid nagy része azt sem tudná, ki vagy? 2018: Kiki 24 és fél éves, hamarosan mesterdiplomás tengerbiológus lesz, de még nem tudja, hogy nem valami egész mást akarna-e kezdeni az életével. 2008: Kiki 14 és fél éves, most kezdi a gimnáziumi nyelvi előkészítő osztályt, és Meyer Ádám - az egyetlen ember, akiben megbízik annyira, hogy elmondja neki, emlékszik a következő tíz évre - azt sem tudja, ki ő. Hálásan köszönöm a bétázást @viv-le-chaos -nek, akitől mindenképpen olvassatok, ha eddig nem tettétek volna!