~ Sokmindent meg lehet élni, jót és rosszat, hideget meleget és... Na jó hagyjuk ezt. Eren vagyok, egy teljesen hétköznapi srác, normálatlan barátokkal, egy normálatlan élettel. Elmesélem nektek az én történetem. Az én életemet, döntéseimet és szerelmemet. ~ " - Szóval...Aranyosnak találsz? - mosolyogtam - Boldog vagyok, ezek szerint tetszem neked. - Kölyök...Ez a te hibád. Vállald a felelősséget - kerekedett felém, rátapadt az ajkamra és nyelvével elkezdte ostromolni azt."

Avery Blue egy teljesen átlagos, tizenhét éves gimnazista, aki iskolába jár, néha lekési a buszt, leejti az ebédjét a menzán és szenved a tanórákon. Az ő neve még szerepel azon a bizonyos listán, amit egy ismeretlen ember szerekeszt az interneten. Ez a Szüzek Köre. Egy lista, amely tartalmazza a Washington High szűz lányainak neveit. Senki sem tudja hogyan, de a lista mindig frissül és mindig pontos. Samuel Jones pont a szöges ellentéte Averynek: szexi, népszerű és a lányok a karjaiba ugranak, elég csak megszólalnia. Egy házibuli alkalmával viszont születik egy alku. Adam, Sam egyik közeli barátja fogad a fiúval, hogy eltörli a Szüzek Körét a föld színéről azzal, hogy minél több lányt fektet meg a listáról. Az nyer, aki több lányt csábít az ágyába. A fiú részegen, vérbeli nőcsábászként belemegy a játékba. Sam viszont egyvalamire nem számít. Az pedig nem más, mint Avery Blue. (c) 2016. @PCStefany, Wattpad - befejezett.

A Szent Johanna Gimi 4 év alatt - Cortez szemszögéből! A történet leginkább a kimaradt jeleneteket dolgozza fel, illetve megpróbáltam saját gondolatokat is belevinni. Fogadjátok sok szeretettel, remélem tetszeni fog! Hetente több rész is várható, de ez változhat.

"Sötét szemei ragyogó csillagként villantak fel. Hosszúkás ujjaival felszántotta szőke tincseit, melyek az esti napsugarak hatására arany glóriaként keretezték markáns arcát. Éles tekintetét rám vezette. Sötétvörös ajkait fogai közé csippentette. Átkozódva temette arcát a tenyereibe. - Miért nehezíted meg a dolgomat? Gúnyosan elmosolyodva, hátat fordítottam neki. Válaszra sem méltattam." Az élet egy csalafinta labirintus, nem tudhatod mikor ütközhetsz falba, sem azt, hogy melyik út vezet a kijárathoz. Grace a saját testén tapasztalta meg a fájdalom keserű ízért és a boldogság csendes bizsergését. Az egész kalamajka egy rosszul elsült vitából és magából Howl Rowlandból született. A jóképű, bunkó és kockáshasú Howl Rowlandból.

Leiner Laura sikertörténetét írom meg, a főszereplő fiú karakter, Kornél szemszögéből.

Leiner Laura Bábel című könyve alapján :) :D Természetesen mindenki másképpen képzeli el, de itt az én változatom :) Ez az ELSŐ Bábel fanfiction Szasza szemszögéből, szóval ne lopjátok! Ez a kedvenc Leiner Laura könyvem, és annyi Cortez szemszög készült, hogy akkor már legyen Szasza szemszög is. Nekünk, akik imádjuk ;) Még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogy ez egy FANFICTION. Azaz ez az én elképzelésem, az én saját ötletem. A könyvet 12-13 évesen írtam, és azóta nem javítottam, fent hagyom mert sokan most is olvassák, de folytatni már nem fogom.

KÖNYVKÉNT MÁR MEGVÁSÁROLHATÓ A BOLTOKBAN! CÍM: A vonzás törvénye FÜLSZÖVEG: Serenity édesanyjával egy távoli városba költözik, hogy maguk mögött hagyjanak egy múltbéli tragédiát. A lány a helyi egyetemen folytatja tovább a tanulmányait, és már a beiratkozás napján megismerkedik Ace-szel, aki a kar közismert szívtiprójának hírében áll. Ace rögtön meglátja a kihívást Serében, a lány azonban nem dől be a fiú vonzerejének. Hogy lerázza, alkut ajánl neki: ha Ace egy hónapig mellőzi a többi lányt, megkaphatja őt egy éjszakára. Serének így egyszerre kell szembenéznie a múltjában történt eseményekkel és a fiú iránt érzett egyre növekvő vonzalmával, nem beszélve Rhettről, Ace gúnyos és hűvös legjobb barátjáról, aki a jelek szerint mindig rosszkor van jó helyen. Bár Ace roppant vonzó, úgy tűnik, Serének ez önmagában mégsem elég. Vajon Ace végig csak elcsábítani akarja a lányt, vagy Sere el tudja érni, hogy szép lassan megváltozzon mellette?

- Cameron, te részeg vagy. - löktem el magamtól a fiút, aki alig akart elengedni. - Ne hülyéskedj már! - legyintett. - Alig ittam valamit. - Az a valami elég jól hatott. - nevettem el magam kínomban. - Jobb lesz, ha most megyek. - Bella, ne csináld már. Szülinapom van, bulizzunk egy jót. - azzal megfogta a kezemet és a táncoló emberek közé húzott. - Cameron... Én nem tudok táncolni. - hajtottam le fejemet. Két ujjával az állam alá nyúl, majd felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézhessek. Egyre közelebb volt az arcunk egymáshoz, már azt hittem, hogy meg fog csókolni, de nem tette. A szívem egyre hevesebbem vert, és szinte az egész testem remegett. Megrémített, hogy ilyen érzéseket vált ki belőlem ez a fiú. A fülemhez hajolt, majd belesúgott. - Nem gond Hercegnő... én sem. - elhúzódott tőlem, majd kezeivel átkarolta a derekamat. Az egész testem megfeszült az érintése miatt. - Engedd el magad. - suttogta. Átkaroltam a nyakát, fejemet a mellkasára hajtottam, és a zene ütemére ringatóztunk. Elmondhatatlanul jó érzés volt a karjai között lenni. Mintha, hallotta volna gondolataimat, erősebben szorított magához. - Szeretlek. - mormolta a hajamba. Lefagytam. Most komolyan ezt mondta? Biztos csak a pia beszél belőle. - Részeg vagy. - mondtam neki. - Lehetséges, de akkor is szeretlek. - mondta most már a szemembe nézve. Hirtelen ötlettől vezérelve szorosan magamhoz húztam. - Én is Cameron...Én is. - suttogtam, olyan halkan, hogy ne hallja meg. ©magdatunde,2016

"Reménnyel telve, szinte vágyakozva nézett rám, amitől jól eső borzongás futott végig az egész testemen. Még közelebb lépett, majd egyik kezét lassan felemelve végigsimított az arcomon, majd megállapodott rajta. Átadtam magamat a megnyugtató érzésnek, és a fejemet kicsit megdöntve belesimult az arcom a tenyerébe. Jól hallhatóan felsóhajtott, ami egy kicsit visszarántott a valóságba. - Nem tehetjük ezt Cameron. - suttogtam lemondóan, és próbáltam elhúzódni tőle, de Ő nem engedte. Az fejemet még mindig tartotta, ám most a másik kezét felemelve két keze közé fogta az arcomat. - Mags, ne csináld ezt. Hiszen az előbb vallottad be, hogy nem vagyok közömbös számodra. Egyáltalán nem. - jelent meg a csibészes mosolya az arcán, ami megdobogtatta a szívemet. - Mindez mit sem számít. - ráztam a fejemet. - Már hogy ne számítana? - kérdezte felkiáltva. - Csak ez az, ami számít. - egyre közelebb hajolt felém. - Semmi más. - suttogta az ajkaimra, amitől pedig teljesen elvesztem. - Sofia. - adtam hangot aggodalmamnak, mire csak megrázta a fejét. - Nem számít. - és amint ezt kimondta, abban a pillanatban lecsapott az ajkaimra."

Barátság...Szerelem...Kötelék...Kalandok