"És akkor ott állt előttem. Egy teljesen más személy, mint akit 2 éve megismertem. Éreztem, hogy az arcom égni kezdd mire ő csak lazán, 'nem törődöm semmivel' stílusban rám néz. -Nem emlékszel rám?" 2016¦©_fuchidareika_

...

Amikor Eren sokadszorra is összeverve érkezik haza, barátnője, Mikasa és barátja, Armin elhatározták, hogy a lány egy régi ismerősét, a srácok mostani osztálytársát kérik meg, hogy ő és a bandája figyeljenek a fiúra. Levi kénytelen elvállalni a feladatot és már rögtön az első nap szükség is van rá. Vajon hogy alakul kettőjük sorsa? FIGYELEM! A történet yaoistáknak ajánlott! Kellemes olvasást!

-Eren, ez a dolog köztünk marad. - közöltem vele tényként és nyomtam egy puszit az arcára. -Nem mintha bárkinek is el akartam volna mondani... amúgy is, a hatodik macskaérzékem szerint van egy kis korkülönbség köztünk. -Tudom, cicám. -Várj, te most "lecicámoztál"? - vörösödött el egy pillanat alatt. -Úgy van, talán nem tetszik? -Hmm... - morgolódott magában. -Szeretlek, cicám. - suttogtam és megcsókoltam. Amire vigyázz: •orrvérzés •Ereri-túladagolás •cica ? •néha khmm •esetenként obszcén szavak •és persze olvasás közben előfordulhatnak fangirl-sikítások

"-Mit akarsz tőle? Magasról szarik mindenre, neked még is ő kell. Miért nem keresel egy aranyos lányt ahelyett a túskó helyett? -Nekem csak ő kell. Az én rossz fiúm. Ezerszer jobb egy aranyos lánynál." 2017¦©_fuchidareika_

Levi és Eren. Eren és Levi. Levi, aki megváltoztatja Eren életét. Eren, aki újra értelmet ad Levi életének.

Hogy milyen, amikor az életed egy monoton és borzalmas fogaskerék ? Mikor rettegésben élsz ? Minden este sírva alszol el ? Minden nap ugyanaz... Vajon egyetlen személy képes megváltoztatni az elcseszett életemet ? Nem, ő csak felforgatni volt képes... _____________________________________ Egy későbbi, érettebb énem nem tudja elhinni, hogy tényleg megszületett ez. Már a shipp sem áll hozzám túl közel. De mindenki kezdi valahol, és sokszor nem vagyunk rá büszkék. Még ha ilyen sok csillagot és megtekintést is kapott ez az iromány, nem érzem, hogy megérdemelné. Ennél vannak sokkal tehetségesebb emberek, akiket fel kellene fedezni. Na de igazság nincs, valószínűleg nem is lesz, az akkori 14 éves énem pedig csak ki szerette volna próbálni magát, hogy ő is tud-e olyan szennyet írni, mint az itteni többség. És hát igen. De nem fogom leszedni, mert ha valakinek tetszik, ki legyek én, hogy megfosszam tőle, meg ha majd egyszer tényleg alkotok valamit, akkor jó érzés lesz látni a fejlődést. (A monológom hosszabb, mint a sztori leírása lol)