Ugyan mi történhet az emberrel, ha rokonságban áll Dzsudzsák Balázzsal? Mindig lesz valaki, aki jön és összekuszál mindent. Az én esetemben ez az ember Varga Roland. #3 vargaroland #2 dzsudzsák #7 magyarválogatott #5 szalaiádám #5 fradi #4 szalai

Minden a Groupama Stadion parkolójában kezdődött, pedig akkor még nem is ismertük egymást. Majd minden megváltozott. Minden körülötted kezdett el forogni. Olyan dolgok történtek velem, amikre sohasem számítottam. Hiába voltál messze tőlem, hiába nem beszéltünk, mégis egyetlen egy pillanat miatt örökre megváltoztattad az életemet. A nevem Varga Andelin. Régen a Ferencváros TC női csapatában játszottam, de aztán egy levél mindent megváltoztatott. Főleg az életemet. Ha szeretnéd megtudni, hogy lett közöm Varga Rolandhoz, a híres magyar Fradis focistához, maradj velem és olvass bele életem történetébe. Ígérem, nem fogod megbánni!

Első Priskin Tamás fanfiction. "Elkezdtem lesétálni a pályáról, de Priskin elkezdett körülöttem focizgatni. - Szeretnék leülni, mert fáj a lábam, úgyhogy kérlek, focizz arrébb. - El ne felejtsem, hogy ötször vettem el tőled a labdát, viszont ahhoz képest, hogy milyen csinibe vágtad magad elég jól tolod. - mondta mikor megállt előttem. - Te most flörtölsz velem? Mert akkor legközelebb ne a negatívummal kezdd. - adtam neki a tanácsot egy kisebb fintor kíséretével. - A mosoly jobban áll. - rázta meg a fejét. - Priskin Tamás, személyesen. - nyújtotta a kezét, amit elfogadtam és jól megszorítottam. - Kőműves Petra és nem fogok tőled elolvadni." #51 in fanfiction - 2017.05.17. #37 in fanfiction - 2017.06.10. #20 in fanfiction - 2017.06.15.

Az Érzelmek fogságában c. történet második része! ᴀʜᴏʟ ᴀᴢ ᴇ́ʀᴢᴇʟᴍᴇᴋ ᴛᴜ́ʟᴄsᴏʀᴅᴜʟɴᴀᴋ "- Kívánj valamit - szólaltam meg a zene végén, mire egy mosollyal megrázta a fejét. - Nincs szükségem kívánságokra, vagyis, de egy kívánságom lenne - a végén elgondolkozott aztán elfújta a gyertyákat és elvette tőlem a tortát, de csak a dohányzóasztalra tette. -Tudod mit kívántam? - kérdezte miközben megragadta a kezemet és a mellkasára szorította, de csak megráztam a fejemet. -Négy év hosszú idő. Négy éve, te vagy az éjszakám, a nappalom, vagyis az életem, és nem akarom, hogy ennek egyszerre vége legyen. Veled akarom leélni a hátralévő életemet, tudom, hogy nagy szavakkal dobálózom, de nem érdekel. Szeretlek, és szeretni is foglak, míg a szívem fel nem adja a szolgáltatást - a végén elém térdelt, mire a szívem kihagyott egy ütemet. Mosolya ragályos így a döbbenetből azonnal felfelé görbült a szám széle." Történet kezdete: 2018.június 27. Történet vége: 2019.január 14.

Olvasók véleménye: "Rettentően imádom ezt a történetet, már az első résznél tudtam, hogy nekem ezt olvasnom kell, ha törik ha szakad. Nagyon mélyen megindított ez a történet, olyan dolgokra világított rá, amikre magamtól talán rá sem jövök. Mert a boldogságért igenis tenni kell, és nem is keveset." "Annyira szerettem... Minden szava olyan könnyed és jó volt... Hiányozni fog..." "Őszintén sajnálom, hogy az értelmes, olvasható, jó történetekkel mindig hamar végzek."

ɴᴇʜᴇ́ᴢ ᴇʟᴇɴɢᴇᴅɴɪ ᴀᴢ ᴇʟsᴏ̋ sᴢᴇʀᴇʟᴍᴇᴅ „-Petra, ő az első szerelmed - Roland a fejét lehajtotta míg én a könnyeimmel küszködve figyeltem minden mozdulatát és nem bírtam ki, hogy ne lépjek közelebb hozzá, hogy a kezemet a mellkasára tegyem így felém nézett. -Én az utolsó szeretnék lenni - kezét az arcomra simította és egy apró mosolyra húzta szája szélét míg ajkaimban harapva próbáltam visszatartania könnyeim. -Bármeddig is kell várnom - hirtelen megéreztem ajkait a homlokomon és a következő pillanatban karjai közé zárt míg az arcomat a piros válogatott mezében fúrtam." Történet kezdete: 2017.június 18. Történet vége: 2017.november 11.