Néhány kedvenc filmem amit érdemesnek találok arra, hogy nektek, a wattpad népének ajánljam őket.

Emily Withlock édesanyjával Juliával költözik Beacon Hillsbe, ahol természetesen azonnal megtapasztalják a természetfelettit. Vérfarkasok, benshee-k és más lények, de Emily egyáltalán nem fél tőlük, mert Emily és az édesanyja egy hatalmas boszorkánykoven utolsó két tagja. Emily birtokolja a telekinézis erejét és az érintésével gyógyítani is tud. Anyja szerint ő a világ legerősebb boszorkánya, de Emily ezt nem így gondolja. Elég nagyszájú és bátor, ami elég sokszor veszélybe sodorja. Így találkozik egy férfival, akit szinte azonnal fel is dühít. Derek Hale Beacon Hills egyik leghíresebb családjának egyik utolsó sarja, méghozzá egy vérfarkas családé. Derek mogorva, érzelemmentes, magányos és titokzatos. Bár soha nem mondaná ki, de csatlakozott Scott McCall falkájához. Egy nap az erdőben találkozik egy rejtélyes lánnyal, aki nem ijed meg tőle, sőt még be is szólogat neki. Ahányszor keresztezik egymást az útjaik - ami elég gyakori - folyton egymás torkának ugranak. Scott McCall és a falkája aggódva szemlélik Emily és Derek minden egyes szóváltását, mert egyvalamit biztosan tudnak erről a kapcsolatról: előbb-utóbb vagy megölik egymást, vagy egymásba szeretnek. Köztes állapot nincs!

"- Megőrültél? - kérdeztem zakatoló szívvel abba a gyönyörűen kék szempárba pillantva. - Dehogy - mosolygott, és ismét közelebb lépett hozzám, így a távolság közöttünk egy fél lépésre csökkent. A közelsége és az illata teljesen megbabonázott, eszemben sem volt eltávolodni tőle. Megcirógatta az arcom, majd a kezét a derekamra helyezve maga felé kezdett húzni, egészen addig, amíg az orrunk össze nem ért. - Barátnőd van - suttogtam, pedig én magam is meg szerettem volna róla feledkezni. - Vele kellene lenned. - Nem olyannal akarom tölteni az év utolsó pillanatait, akibe nem vagyok szerelmes. A válasz mellbevágóan hatott rám, mégsem volt időm gondolkozni rajta. Én már rég elvesztem a szeme kékjében, amikor a kinti zajok elképesztően felerősödtek. - Három, kettő, egy! - hallatszott a visszaszámlálás az utcáról. És ekkor, a nagy petárdadurrogás közepette, egy határozott mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Tőle kaptam az év utolsó, egyben első csókját."

Te mit szólnál hozzá, ha egyszer csak egy lakatlan szigeten találnád magad egy rakás veled egy idős kölyökkel? Nyugodt maradnál, és kezedbe vennéd az irányítást? Kétségbeesve sírnál, és nem szólnál senkihez? Esetleg rögtön elindulnál, és felfedeznéd a helyet? Ezeknek a gyerekeknek nem adatott meg az a luxus, hogy ezen elgondolkozzanak, csak bedobták ide őket. De vajon ki tette ezt velük, és miért? Sikerülni fog kideríteniük, hol vannak, mit kell tenniük, és a legfontosabb, hogyan jussanak ki élve? ~Bárminemű megegyezés a karakterek és valós személyek között csupán a véletlen műve. Fontosnak tartom továbbá megjegyezni, hogy a szereplők személyisége nem tükrözi az általuk képviselt ország lakóinak a személyiségét, ez a két dolog (ha egyáltalán meghatározható) egymástól teljesen független!~