Normális életem volt. Egy cégnél dolgoztam, a főnök bizalmasa voltam. Egyszer üzleti útra ment, engem is magával vitt, arra hivatkozva, hogy nekem is jár ennyi szabadság. Nem is volt ezzel gond, elfogadtam az ajánlatot. De nagy vihar keletkezett, a gép lezuhant. Egy ideig az óceán hullámain kívűl semmit nem láttunk, majd végül találtunk egy szigetet. Harmincan éltük túl. Egyik reggel, elvesztettük egy társunkat. Féltünk. Nem tudtuk ki fogja követni, vagy ki élheti ezt túl. Egy dologban voltam biztos, ki akarok jutni, és mindent hajlandó vagyok megtenni ezért.

Lisa veszèlyesen él. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében,hogy nyugodt élete legyen, már amennyire nyugodt lehet az ember ha egy maffiát vezet. Ès a titkok? A ki nem mondott gondolatok, a meg nem osztott érzelmek, amelyeket lehet mások soha nem is fognak megtudni, mert bármelyik perc az utolsò lehet. Mièrt akar az orosz maffia bosszút állni? Sikerül nekik?

Mennyi mindent kell megetennie, elviselnie az embernek ahozz hogy boldog legyen? És ha már minden rendben van, miért nem maradhat úgy? A dolgok néha ösze-vissza vannak. De a végén valóban minden rendbe jön?