"-Sikerült bemutatkoznod. -dünnyögtem, de csak azt értem el, hogy nevetni kezdjen. -Ó igen, nem mindennap találkozik az ember ilyen csodás emberekkel, mint én. -mondta büszkén." "-Biztos nincs gáz? Nem tudom mi ütött belém, egyszerűen csak... -kezdett bele. -Csak ne beszéljünk róla, jó? -sütöttem le a szemem. -Legalább annyira tehetek róla én is, mint te. -vontam meg a vállam. -Majd beszélünk, szia. -mosolyogtam rá erőltetetten."

Minden egy hülye elgyengült pillanatomban kezdődött. Mentségemre szóljon, hogy már több éve keseregtem egy annyira plátói kapcsolatban, hogy az már fájdalmasan röhejes volt. Minden embernek az életében volt legalább egy plátói szerelme, az enyém miért lenne más? Hát történetesen az én viszonzatlan kapcsolatom egy fedél alatt élt velem. És történetesen az öccse az ősellenségem volt, csakhogy ne legyen annyira unalmas a történet.