"Kinyitja a száját, majd becsukja. Ezt megismétli még egyszer, majd elfordítja a pillantását rólam. Egy kis idő múlva ő is lerogy a földre. - Hát ezért jöttem el ide. Hogy nézzem, ahogy felkel a nap - mondja gúnyosan, de megadóan. - Úgy látszik ezért - felelem. - És te miért jöttél, Harcos? - néz rám. Nem tudom a választ, őt nézem és hallgatok. - Az a vicces, hogy közönséges ember és varázsló, mind ugyanolyan feleslegesek vagyunk most. Senki nem tehet semmit. Senki, kivéve egy valakit, akinek a kezében mindannyiunk sorsa van." ❇A történetben előforduló logikai és egyéb hibákért elnézést kérek, elég régen, 12 évesen kezdtem el írni❇

Egy furcsa,jégszívű herceg,és egy egyszerű,dolgok közepébe cseppent lány. Mi sülhet ki ebből? Szerelem,vér és háború. Igazi klasszikus. Thrace,egy egyszerű lány,aki imád festeni. Los Angelesben él,egyedül. Se szülők,se barát. A szülei nem támogatták azt,hogy festő legyen...abból nem lehet megélni. De őt nem érdekelte. Elszökött. De soha életében,még a legvadabb álmaiban sem merte remélni,hogy a világ legszebb ajándékát kapja: Egy szerető szívet. Loki pedig,megtanulja,hogy harcolni kell azért,hogy jobbá lehessen. És néha...ez áldozatot követel. De néha az áldozat, a saját életünk,egy másikért cserébe. Nehéz,de bölcs tanulság ez. ********************************* "-Ne..nem..Loki..-makogta Thor. Ő nem akarta. Nem..ő nem... Loki megmarkolta a lándzsát mindkét kezével,közel a sebhez. Csupa vér a keze,most a saját vére is ott díszelgett nem csak Odiné. Lábai már nem bírták megtartani a súlyát és összerogyott. Thor megfogta hátulról a hátánál,bár alig látott könnymarta szemével.Lefektette és kihúzta a fegyvert Loki mellkasából. (.....) -Szeretlek.....Thrace.-már alig bírt beszélni. Thorra nézett. -Bocsáss....meg...-kezei elernyedtek és zöld szemeiből az élet maradék szikrája is eltűnt." **************************** #borító: Cz_Anna

Pusztai Kamilla, a vidéken töltött gimnáziumi évek után visszatér a fővárosba, hogy unokatestvéreivel, Liával és Dalmával megkezdjék egyetemi tanulmányaikat. A sok vita, rohanás és veszekedés üldözte el Kamillát vidékre a nagyanyjához, így naivan azt hiszi, hogy minden lecsillapodott, így a nyugodt életet itt is folytathatja. Ez egészen egy buliig áll fent, ahol a sors közbeszól és ismételten találkozik egy bizonyos személlyel, aki miatt részben elhúzott. Minden megkavarodik megint, de hiányzott ez bárkinek is?? //Előzménytörténet: A kamera mögött//

"- Megőrültél? - kérdeztem zakatoló szívvel abba a gyönyörűen kék szempárba pillantva. - Dehogy - mosolygott, és ismét közelebb lépett hozzám, így a távolság közöttünk egy fél lépésre csökkent. A közelsége és az illata teljesen megbabonázott, eszemben sem volt eltávolodni tőle. Megcirógatta az arcom, majd a kezét a derekamra helyezve maga felé kezdett húzni, egészen addig, amíg az orrunk össze nem ért. - Barátnőd van - suttogtam, pedig én magam is meg szerettem volna róla feledkezni. - Vele kellene lenned. - Nem olyannal akarom tölteni az év utolsó pillanatait, akibe nem vagyok szerelmes. A válasz mellbevágóan hatott rám, mégsem volt időm gondolkozni rajta. Én már rég elvesztem a szeme kékjében, amikor a kinti zajok elképesztően felerősödtek. - Három, kettő, egy! - hallatszott a visszaszámlálás az utcáról. És ekkor, a nagy petárdadurrogás közepette, egy határozott mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Tőle kaptam az év utolsó, egyben első csókját."