egy veszekedés egy lökés egy verés és az életnek vége.....lehet egy rossz szó miatt bukik el az életed? LEHET. De az élet megy tovább. Így volt velem is és a Gunnarsen ikrekkel

~du får det~ Két teljesen különböző egyéniség, akiket egyszer elszakítottak egymástól...megszakadt köztük a kapcsolat...De egy nap a lány vissza tért, s lassanként mindketten megtalálták méltó helyüket...Egymás mellett...! Ti is szeretnétek egy olyan kapcsolatot, ami nem ismer határokat? Belecsöppenni egy olyan történetbe, ami nem szól másról, csak rólad és a százszor belájkolt Gunnarsenről? Zárjátok ki a világot két percre, és éljétek bele magatokat a történetbe. Képzeljétek azt, hogy ez mind rólatok szól, mert ezekben a történetekben ez a lényeg, és a csúcspont.

Se veled se nélküled? Van egyáltalán olyan? Van, a történet két főszereplője tökéletesen bemutatta ezt. Ti is szeretnétek a két Gunnarsen szomszédjában élni? Zárjátok ki a világot két percre, és éljétek bele magatokat a történetbe. Képzeljétek azt, hogy ez mind rólatok szól..

Ez a könyv egy cserediák lányról fog szólni, aki kevésbé bírja padtársát, de egy ,,varázslat" folytán szerelmes lesz a srácba, de ő nem tudja, hogy a padtársa is érez iránta valamit...❤ Legjobbak: #171 in romantikus❤ #85 in romantikus❤ #37 in romantikus❤ #21 in romantikus❤ #16 in romantikus❤

Royce Princetonnak elváltak a szülei, így kénytelen az apjával irdatlan messze költözni eddigi otthonától. Nem akar barátokat, sem szerelmet, csak letudni az utolsó évét az új gimiben. Persze, ez közel sem lesz ennyire egyszerű. Zaylee Coen, Wyatt Rowen és persze Keaton Enoch nem csak, hogy ezt nem hagyják neki, de megváltoztatják az életét.

Többszörös első helyezés fanfiction kategóriában.✔ "-De... -Nincs de. Szerettük egymást nem? -De igen.-húztam magamhoz közelebb.-Most is szeretlek. Mindennél jobban." Korábbi cím: Messenger Messages[C.D.] 1.évad befejezve:2016.11.18. Utolsó évad befejezve: 2017.01.08. |•Minden jog fenntartva•| 2016.11.29. #9 in fanfiction 2016.12.04. #4 in fanfiction 2016.12.14 #2 in fanfiction 2016.12.20,2017.01.10,2017.03.24-25. #1 in fanfiction 2018.08.05. #1 in message ©2016 @merci0233,Wattpad

Nicole Diamonds egy átlagos életet élő 17 éves lány. Viszont az új tanév első tanítási napján nagy meglepetés éri, mikor ugyanis új osztálytárs érkezik Cameron Dallas személyében. A lány egyből felismeri régi ismerősét, aki azonban tagadja kilétét. Egy idő után mégis kiderül ki ő ès innentől változik meg a lány élete. /Kisebb Alkonyat-Vámpírnaplók beütés/ ~# 2 in fantasy ➡ 2017. 11. 14. 😭😱😍💞🔐 ~# 1 in fantasy ➡ 2018. 01. 09. 😱😭😍👑🔐💯 (OMG!! 😭😍 )

"-Kérdezhetek valamit?-kérdezte. -Már megtetted.-mondom. -Ugh! Valami másat.-sóhajtott. -Nem. -Tehát...um...Emmy... -Mond már ki! -Lennél a..." ⚠️trágár szavak⚠️

- Cameron, te részeg vagy. - löktem el magamtól a fiút, aki alig akart elengedni. - Ne hülyéskedj már! - legyintett. - Alig ittam valamit. - Az a valami elég jól hatott. - nevettem el magam kínomban. - Jobb lesz, ha most megyek. - Bella, ne csináld már. Szülinapom van, bulizzunk egy jót. - azzal megfogta a kezemet és a táncoló emberek közé húzott. - Cameron... Én nem tudok táncolni. - hajtottam le fejemet. Két ujjával az állam alá nyúl, majd felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézhessek. Egyre közelebb volt az arcunk egymáshoz, már azt hittem, hogy meg fog csókolni, de nem tette. A szívem egyre hevesebbem vert, és szinte az egész testem remegett. Megrémített, hogy ilyen érzéseket vált ki belőlem ez a fiú. A fülemhez hajolt, majd belesúgott. - Nem gond Hercegnő... én sem. - elhúzódott tőlem, majd kezeivel átkarolta a derekamat. Az egész testem megfeszült az érintése miatt. - Engedd el magad. - suttogta. Átkaroltam a nyakát, fejemet a mellkasára hajtottam, és a zene ütemére ringatóztunk. Elmondhatatlanul jó érzés volt a karjai között lenni. Mintha, hallotta volna gondolataimat, erősebben szorított magához. - Szeretlek. - mormolta a hajamba. Lefagytam. Most komolyan ezt mondta? Biztos csak a pia beszél belőle. - Részeg vagy. - mondtam neki. - Lehetséges, de akkor is szeretlek. - mondta most már a szemembe nézve. Hirtelen ötlettől vezérelve szorosan magamhoz húztam. - Én is Cameron...Én is. - suttogtam, olyan halkan, hogy ne hallja meg. ©magdatunde,2016