Miközben éppen a friss sültkrumpli illatát próbáltam beraktározni a fejemben, belépett egy fiú az ajtón. Egyedül én voltam kiszolgáló, hiszen egy lélek se járt oda arra a helyre. Erre ő idelép egy jókora mennyiségű pénzzel, amire lehet hogy egy pillanatra a szám is tátva maradt... -Szia, mit kérsz? -Egy menetet veled.

Látni életed szerelmét a kórházi ágyon feküdni sebes arccal, különféle csövekkel, amik lógnak ki belőle... A világ legrosszabb érzése. Arca sápadt, pulzusa iszonyat gyenge, és a mellkasa éppen hogy csak süllyed és emelkedik. Vajon Jungkook felébred? Vajon magához tér még valaha, vagy mindennek vége szakad és Jimin egyedül marad? /Hét részes rövid történet, ami csak egy kihívás. Minden jog fenntartva. Az egész történet saját kitaláció./ ✎ 𝗝𝗜𝗞𝗢𝗢𝗞 [2018.07.19 - 2018.07.25]

Agustdoffical kedvelte a fényképedet.

"2018. Ekkor ismertem meg őt. Életem egyik legrosszabb, ám mégis legjobb éve. Ekkor változott meg teljesen az életem. Ekkor lépett be ő az életembe."

- Srácok... Hol vagyunk? - Tae kérdően végigmérte a társaságot akik legalább annyira képben voltak mint ő maga. Jungkook remegő kézzel tartotta a kezeiben a játékleírást. Jin türelmetlen tekintettel megbökte Jungkook-ot, hogy olvassa fel a papírfecni tartalmát. - Mit ír? Mit csináltunk rosszul? - Jin kikapta Jungkook kezéből a lapocskát, és gyorsan átfutotta a szemeivel. - Mi....Mi.... - hebegett Jin de szóhoz nem jutott - Annyira balfaszok vagyunk! ~A könyvborítót köszönöm szépen @bettinakuksi -nak ^^~

["Ne nézz így rám" suttogta Jimin. "Hogyan?" Mintha szerelmes lennél belém.] [...Jungkook továbbra is kikerekedett szemekkel nézett Jiminre, mielőtt a mennyezetre meredt, hitetlenkedve. "Wow. Te- Te gyönyörű vagy," mondja, körbe lengetve a félig megevett kekszét majd visszanéz Jiminre. "Modell vagy?" "Nem," mondja Jimin, a mosolya jókedvű vigyorrá szélesedik ki, az angyal pofija felvette a rózsaszínt. Megragadja Jungkook kezét, amitől a másik szeme még jobban kikerekedik. "Építészmérnök vagyok." "Egy építé- szent szar. Gyönyörű és okos. Wow. Istenem." "Edd a kekszedet, Jungkookie" nevet fel Jimin, és Jungkook dermedten kezdi majszolni a kekszet, csillogó szemeit Jimin izzó arcára tapasztva.] [..."Imádom" mondja Jimin, miközben egy összepontosító Jungkookot figyel, ahogy a bordáját tetoválja. "Nincs még kész. Fogd be. Ne beszélj. Ne lélegezz, attől mozog a mellkasod." A narancssárga hajú ettől felnevetett, amitől Jungkook majdnem húzott egy olyan vonalat, aminek nem kellett volna ott lennie.]

Csak egy rajz. Csak egy átlagos iskolai beadandónak indult az egész. Park Jimin nem hitt a varázslatokban, de amint megpillantotta gondosan megtervezett ideálját a saját osztályában, hirtelen nem tudott mit reagálni rá. Ugyanaz a nevetés, stílus, és hang, amiről mindig is álmodott. Életre kelt volna? Nem tudta becsukni a száját ahogyan az is ismeretlen, mégis olyan jól ismert fiút bámulta. Csak egy rajz? Nem ez már nem az. /Yaoi, tartalmazhat 16+, illetve 18+-as részeket. Mindenki saját felelősségre olvassa! A történet saját kitaláció. Minden jog fenntartva./ ✎ 𝗝𝗜𝗞𝗢𝗢𝗞 [2018.02.04 - 2018.07.02]