" - Négyen rugdosnak, de te kussolsz, még az anyjukba sem küldöd el őket. Szó nélkül hagyod, hogy lealázzalak az egész osztály előtt - sorolta. - Inkább összeszarod magad, ahelyett, hogy szólnál, lépjek a fékre. Miért? Jack nem felelt, csak a vállát rángatta. Bobby ekkor egészen közel hajolt hozzá. Vonásról vonásra tanulmányozta az arcát. A kíváncsi zöld szempár átlátott rajta. Nemcsak azt értette, amit mondott, hanem azt is, amit érzett. - Túlságosan vágysz rá, hogy szeressenek."

„- Csókolj meg! - Nem. Szemei ezüstösen csillognak. - Miért nem? Csak mert hatalmadban áll megtagadni tőlem a szádat? - kérdi, és már olyan közel van, hogy a homloka hozzáér a homlokomhoz. - Szeretlek. Lehelete csiklandozza az arcomat, ujjai a tarkómra siklanak. Valóban hatalmam van felette. Érzem, hogy majd meghal a vágytól. Most egyetlen csók tőlem neki a világot jelenti. Kezemben van a világa. - Kérlek."

Mondjatok egy dolgot, ami klisésebb annál, mint az, hogy az osztályba jön egy srác és egyértelműen pont téged, a csendes, szürke, unalmas fiút szemeli ki magának. Pedig, ha hiszitek, ha nem, ez Valentin és az én történetem, amit elmesélünk nektek. Hogyan ismertük meg egymást, hogyan lettünk szerelmesek egymásba és hogyan alakult a további életünk. Szóval, ha készen álltok egy gusztustalanul nyálas love sztorira, garantáltan itt a helyetek! Ez a volt a legelső sztorim itt, wattpadon, szóval eléggé gyenge minőségű, senki ne számítson valami nagy dobásra, de azért próbálkoztam na. 😂 Remélem tetszeni fog és jó olvasást hozzá! 😁

Noel két éve reménytelenül szerelmes osztálytársába, Erikbe, a kosárcsapat ünnepelt tagjába. Jól tudja, viszonzatlanok maradnak érzései, de folyton róla álmodozik, s a születésnapját követő napon furcsa dolog történik, a fiú felfigyel rá, s minden egyes nappal biztosabb abban, valami nincs rendben, mert álmai kezdenek valóra válni.

"- Úgysem mered. Tudtam, hogy még egy kis fogadástól is vissza riadsz... - mondta félmosollyal - De hát te már csak ilyen vagy, nem igaz, Mio? Még mindig olyan vagy, mint régen. - vigyorodott el még jobban, szemei egészen gúnyosnak hatottak. - Nem vagyok gyáva! - kiállatottam, majd határozottan kezet nyújtottam neki, tettemre már fogai is kivillantak úgy mosolygott, elfogadta jobbomat és megszorította. - Ezzel a fogadás megkötetett! Holnap találkozunk kicsi fiú! - kacsintott rám, majd kérdésekkel és megremegő ujjakkal otthagyott." 1# shounen - 2019. 05. 13 4# - önbántalmazás - 2019.02. 06 1# - titkok - 2019. 05. 13 1# - barátok - 2018. 05. 17 1# - véletlen - 2018. 09. 19 407# - boyxboy - 2019. 05. 08 2# - fiúxfiú - 2018. 05. 01 1# - titok - 2019. 05. 09 1# - depresszió - 2018.09. 22 1# - gyilkosság -2018.09. 19 5# - fegyver - 2018. 09. 26 9# - fogadás - 2018. 09. 26 1# - shounen - 2019. 05. 08

- Ne érj hozzám!- kiabáltam rá szinte pánikszerűen, miközben igyekeztem tőle a legtávolabb kerülni. - Ennyire utálsz engem?- simított végig kezével arcomon, majd válaszom meg sem várva, megcsókolt. 06.24. #1- boyxboy 08.04. #1- boyxboy 08.15. #1- gay !Figyelem! A történetben előfordulhat trágár beszéd, illetve 18+ jelenteket tartalmazhat!

! A Ne érj hozzám! c. könyvem 2. évad ! - Még mindig csak mostohatesók vagyunk "extrákkal"?- fordult felém igéző zöld tekintetével, miközben egy gúnyos mosoly ült ki arcára. - Nem. Ez már sokkal több.- öleltem magamhoz szorosan, oly annyira, hogy többé ne tudjon tőlem szabadulni. 1# - Boyslove 08.10. ! Figyelem ! A történetben 18+ jelentek is előfordulhatnak, valamint durva nyelvezet. A borítót ezúttal is köszönöm @xSrOnAnX, aki eddig is segített a borítok szerkesztésében.

,,- Maradnod kell! Szüksége van rád, hiszen szeret, és te is szereted - mosolyodott el halványan, aztán végig simított az arcomon - éreztem,hogy tényleg velem van. - Nem! Én téged szeretlek... Veled akarok menni! - zokogtam fel fájdalmasan, bal kezemet a mellkasomra szorítva. A szívem egyre erőtlenebbül vert, és a torkomban lévő gombóc miatt alig kaptam levegőt. Azt akartam,hogy végre vigyen magával. Úgy éreztem,hogy nem tudok tovább nélküle élni - Megígérted,hogy magaddal viszel... Kérlek! Nem bírom tovább nélküled.. - Sajnálom(...) Nem tehetem - rázta meg a fejét, szomorú mosolyra húzva ajkait - Tudom,hogy szereted.. Pont úgy nézel rá,ahogy egykor rám is néztél."

...Talán ha tudtam volna, hogy az időnk véges, sosem engedlek el a karjaim közül. Hiszen mindent Te jelentettél nekem! Csak melletted voltam képes létezni, és miután elmentél, most, hogy már nem vagy, haldoklom...fuldoklom a hiányodban. Mert nem vagy Te, én pedig nélküled, hogyan is lehetnék?

! Ne érj hozzám! c. könyvem 3.évada ! - Minden rendben? - hallottam meg egy mélyen reszelős hangot a hátam mögül, majd egy érintést éreztem meg vállamon. Nem szóltam semmit, csak álltam ott ledermedve. Ő volt az első, aki megérintett. ! FIGYELEM ! - A történetben trágár beszéd, valamint 18+ jelentek fordulhatnak elő-