╭┈ .· * • ˚ │ ✶ : · • hamarosan visszatérő graphic shop, │ ahol borítót, és egyéb grafikákat rendelhetsz ╰────────✬ * ˚ ✶

❝Miért tenne ilyet? Ezt kérdezte magától Miles, amikor az év utolsó napján, hótól latyakos cipőben megismerte a lányt, aki épp fagyit evett a mínusz tizenegy fokos hidegben. Mire másnapra megtudta a választ kérdésére - már beleszeretett. De ők csak két idegen voltak, akik együtt töltöttek egy estét - mint két barát. Akik közül az egyik gyászolt és még fogalma sem volt róla, hogy hamarosan még egy oka lesz a gyászra. A másikuk pedig nyolc évet élt rossz emberek között és túl kellett lépnie rajta, de akkor még képtelen volt rá. Öt hónappal később virágok rügyeztek, a madarak örömdalt énekeltek és Pamacs, az egyikük macskája sokat evett. Hogy még is történt ekkor? Eljött a tavasz és a két idegen újra találkozott. De ez alkalommal már nem tudtak úgy élni, hogy ne lássák egymást szinte minden nap. Kivéve, amikor... ❞ © Futó Eri, 2020

„Elég egy érintés. Csak egyetlen egy, és máris teljesen elveszthetem a kontrollt." Alex tizenhat éves és már régóta Asperger-szindrómával küzd. Idén új gimnáziumba megy - az SSRA-be -, ahol végre talán kiteljesedhet abban, amit igazán szeret: a zenében. Azonban itt sem szabadulhat meg attól az eddigi teljes életét megkeserítő tulajdonságától, hogy nem bírja elviselni, ha hozzáérnek. Carol is idén kezdi a gimnáziumot. Már öt éves korában elhatározta, hogy egy nap festő lesz belőle. Így hát mi lenne számára alkalmasabb hely, mint az SSRA? Azonban még csak nem is sejti, hogyan fogja egyszer csak homlokon csókolni a múzsa. Nem máshogy, mint egy kivételes tehetséggel megáldott ifjú hegedűművesz képében. Igaz történet alapján - kis fantáziával.

Combom ragacsos az estétől. És íme újra játszok magamnak minden részletet, minden sikkantást, kínos kis kacajt. Ágyam, testem Tőled illatozik.... Párizsi szeretők története. *girl x girl*

Minden információ az első részben található. Kéréseket vállalok. Borítót készítette: @mandalorians_

Nem tudom mi ez itt. De kell ez az én kis biszex lelkemnek, bocsika. Itt öszinte lehetek ha már mashol nem. ■■■ Irományok meg anymenések

/ Biodiverzitás / A természet sokszínűsége. Furcsa, hogy egy testben él egy komoly, elvont művészlélek és egy gyerekes, bohém dilinyós. Én vagyok. Két lélek mixe egy testben. Bárkivel ismerkedek meg az egyik mindig magányos lesz...

___ ❝nem kérek szárnyakat, Istenem, csak hogy a lábaim elég erősek legyenek ahhoz, hogy mindig továbbvigyenek...❞ ❝lehunyom a szemem, hátha mire kinyitom, már máshol leszek, egy jobb helyen, ahová nem követnek lelkem démonai...❞ (A Szilánkjaim és a Szívdobbanások c. könyveim folytatása) ___

__ van egy rossz hírem: még mindig nem haltam meg. igaz, már majdnem, de annyi erő még pont van bennem, hogy továbbra is szavakba önthessem azt az óriási káoszt, ami a fejemben és a szívemben honol. addig is hallgatom a hangot a fejemben, és csak megyek előre, még ha nem is tudom, hová tartok. ❝Ó, engem senki nem kérdezett meg arról Hogy meg szeretnék-e születni; Nem adtam írásos beleegyezést, Helyettem döntöttek❞ (A Szilánkjaim, a Szívdobbanások és az Éj-ízű könnyek c. könyveim folytatása) __