Ozit_Shakugan VISSZA... Én nem tudom: Hova. Én nem tudom:Kire. Én nem tudom,hogy ki után. Csak vágyom,vágyom- Talán egykor élt életem, Talán sosem élt életem után. /Reményik Sándor: Vissza/

Samantha egy 20 éves "fiatal" lány aki egy perverz, sexőrült pasinál lakott 2 évig aki fogságban tartotta őt. Ám azonban egy nap, egy fiatalember eljön érte és a további életét vele fogja lakni nyugodtan. -Trágár szavak! -Néhol +18!

Sol Robertson javítóintézetbe kényszerül két évre. Ám egy hátrányos helyzetű fiatalokat segítő programnak köszönhetően a 17 éves lányt egy katonai táborba küldik, ahol találkozik Dylan-el, a szexi ám hihetetlenül bunkó katonával. Sol nemtudja eldönteni, hogy legszívesebben megcsókolná a fiút, vagy egy jó nagy pofont keverjen le neki. Lehet e gyűlöletből szerelem és milyen titkokat őriz Sol? Azok után, hogy a csaló, aki ellopta a történetemet és sajátjaként terjesztette itt, fölrakom én is a ezt a történetet, amit még 2 évvel ezelőtt írtam. Eddig két könyvem jelent meg, és ha igény van rá, és szeretnétek, akkor megbeszéljük a kiadómmal, és ez is ki lesz adva könyv formájában :)

"Az az én ananászom." biccentettem a fejemmel a dobozra, amin ananász cartoon figurák táncoltak, miközben mosolyogva integettek a pálcika kezeikkel. "Csak volt. Elég felelőtlen dolog kaját előhagyni. Rámászhatnak a hangyák..." "Vagy random idegenek..." vontam vállat. "Így is van. Az is egy opció."

"Szükségem van arra, hogy azt mond, akarsz engem..." Egy elrabolt lány és egy megtébolyodott fiú története, a megbocsájtásról, az elfogadásról, és a végtelen szenvedélyről. Arról, hogy amennyire két ember különböző, annyira egyforma is, csak meg kell találni a tökéletes egyensúlyt, a kifogástalan létezéshez. Ám nem volt ez ennyire egyszerű. " -Ő a tökéletes káosz, amelyre egész életemben szükségem volt..." -Violet "-Lehetetlennek érzem, hogy elengedjem. (...) Egyszerűen csak szükségem van arra, hogy megjavítson."-Harry "Összezavarodtam, furcsa és oda nem illő dolgokat kezdtem érezni az összetört férfi iránt, és egyre több rossz döntést hoztam meg. Téptem a hajam, mikor végigfutott a fejemen, hogy mennyi alkalmam lett volna elszökni, és elkerülni mind ezt. Ő pedig jó párszor meg is adta a lehetőséget, én viszont azt hittem, hogy azért nem mentem el, mert segíteni akartam rajta és Adam-en. De nem. Akkor jöttem rá, hogy beleszerettem a mindig bozontos hajú, teletetovált, smaragdzöld szemű férfibe, akin több heg volt, mint egy háborúból érkezett katonán. Megszerettem a rekedtes, mély hangját, a néha teljesen agyamra menő hangulatingadozásait és a folyton titokzatos félmondatait. Belehabarodtam a gödröcskés mosolyába, a vidám nevetésébe és a csillogó kozmoszaiba. Imádtam a beteg öccsét, akinek alig volt hátra pár hónapja, mégis éppen úgy vigyorgott és kacagott, akár egy teljesen egészséges vele egykorú. Egyszerűen csak... teljesen, végérvényesen és visszafoghatatlanul beleszerettem Harry-be és az Őt körülvevő dolgokba. A felismerés pedig ott tört rám, mezítelenül, a hideg fürdőszoba padlón ülve, miközben zokogva markoltam a hajamba." Figyelem!: A történet kizárólag az én agyam szüleménye! A fejezetekben előfordulhatnak trágár szavak, felnőtt jelenteket, esetleg bántalmazás, erőszak! Ezt vedd figyelembe!

Ismered Harry Stylest? És ismered azt a sztorit ami a banda 2017-es feloszlása utáni dolgokról szólnak? ,,Harry Styles, akit sokként ért a banda feloszlása, de támogatta az ötletet depressziós lett".Erről szóltak a hírek. De mi az igazság? Az,hogy szegény Rebeca Harrison, aki csak takarítónak ment Harryhez, teljesen beleivódott Harry életébe. Pedig nem tervezte... A magába zárkózó Harry Stylest lehetetlen megtörni. Legalábbis... Míg Rebeca jobban képbe nem jön Harry életében. ,,Véletlenül kopogás nélkül nyitottam be Harry szobájába. Sajnos ez rossz ötlet volt... -Nem megmondtam, hogy ide nem jöhetsz be? -kérdezte dühösen ordítva rám. -D...De és...és...sajnálom...-dadogtam össze-vissza. -Oh, most mégjobban fogod. -majd vágytól izzó szemeivel elém lépett. -Megmutatom milyen az ,ha a takarítónő nem is takarítónő. Szavaitól a hideg is kirázott... Mit akar tőlem?" FIGYELEM: - 18+ -Trágár szavak -Saját felelőségre -Jó szórakozást Legjobbak: #6 in Fanfiction #5 in harrystyles #3 in harrystyles

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két herceg Namerh virágzó földjén. Egyikük mindentől megfosztatott, a másiknak egyszeriben az egész világ az ölébe hullott. A sors azonban szeszélyes boszorkány: egyszer ad, másszor elvesz. Hat évvel később a nincstelen herceg elnyeri a trónt, és csupán az apja bosszúvágyát hagyja hátra a másik számára. Mégsem tudnak megszabadulni egymástól: egy képtelen jegyesség egy időre egymáshoz láncolja őket. Lewisban forrong a düh, a kétségbeesés és az önutálat. Kornelt egy durcás fiúcska és a bonyolódó államügyek nap mint nap új próbatétel elé állítják. A két herceg mindeközben szinte észrevétlenül kerül egyre közelebb egymáshoz. Lewis von Seföld nem kegyetlen, mint az apja, nem ártatlan, mint a bátyja, és sosem lesz olyan nagyszerű, mint Namerhi Kornel. Itt az ideje, hogy kiderítse, ki is ő valójában. Még akkor is, ha mások szemében talán örökké csak a másik herceg marad. Írói megjegyzés 1: Figyelem! Slash történet. Tehát itt bizony fiú fiút szeret. Ha nem szeretnéd elolvasni, ne olvasd! De tényleg ne! Írói megjegyzés 2: Ez a történet nem irodalmi értéknek keletkezett. Néhol butuska, esetlen, idealista, logikátlan... A fő célom annyi volt, hogy írjak valamit, ami néhány kalandot követően boldog véget ér.

Will trónörökös, bár egyáltalán nem foglalkoztatja a tény, hogy egy nap ő lesz országának az uralkodója. Makacs és hajthatatlan, azonban magányos és nincsenek barátai. Egy esős napon váratlanul találkozik egy fiúval, aki meghozza a barátságot az életébe. Azonban a herceg sorra veszíti el az embereket, akik fontosak a számára, miközben egy összeesküvés közepébe csöppen. Képes lesz felismerni a helyzetet? Bízhat egyáltalán valakiben? Mit tervez a király? Will képes lesz megvédeni az országát?