nem nevezhető versnek, igazából semminek úgymond, agyam által kiszűrt jelentéktelennek tűnő dolgok jelentőséggel felruházva (eddig másik profilomon létezett, átkerült ide, onnan pedig leszedtem.)

fűre lépni tilos

'A szobám ablakából bámulom az eső cseppeket,ahogy versenyeznek..vajon melyik éri el hamarabb a szívemet? Az az apró,amely egy faágáról szakadt le,vagy az az óriás,amely egy szikláról fog érkezni? Egy dologban biztos vagyok,a becsapódásukban.' Ez egy nem összefüggő történet, ezek csak az érzéseim.

______ Novellák tőlem, melyeket úgy éreztem, ideje megosztanom azokkal, akiket érdekel. ........... ❝Talán újra és újra meg kell halnunk azért, hogy élhessünk.❞ ×× MINDEN JOG SZIGORÚAN FENNTARTVA. __

_ _ _ insomniában szenvedő, örök-éber lelkem szilánkjai - valahol, messze keringve az űrben. ❝letépem a bőrt arcomról, csontjaim széthullanak. ennyi vagyok, ennyi voltam - szertefoszló árnyalakok, lélegző szervezetbe csomagolva.❞ _ _ _

__ van egy rossz hírem: még mindig nem haltam meg. igaz, már majdnem, de annyi erő még pont van bennem, hogy továbbra is szavakba önthessem azt az óriási káoszt, ami a fejemben és a szívemben honol. addig is hallgatom a hangot a fejemben, és csak megyek előre, még ha nem is tudom, hová tartok. ❝Ó, engem senki nem kérdezett meg arról Hogy meg szeretnék-e születni; Nem adtam írásos beleegyezést, Helyettem döntöttek❞ (A Szilánkjaim, a Szívdobbanások és az Éj-ízű könnyek c. könyveim folytatása) __

- túl gyorsan veszik el az ihlet nincs idő ilyen formaságokra. ⚡️ mondanám, hogy haikuk de fogalmam sincs mik ezek. olvasd el inkább és rájössz! ® 2019 lnduska | insta: @lorinczlinda

ha kíváncsi vagy rám és arra ami vagyok, vagyis voltam még régen, akkor olvass bele. remélem felismered a saját gondolataidat az enyéimben valahol útközben, szóval jó utat és érezd jól magad ♡

Verseim. Gondolataim. Szavaim foszforai. Minden benne van, aminek benne kell lennie.