Sok-sok hónapnyi kihagyás után visszatértem és elhoztam nektek a Vége, mielőtt elkezdődhetett volna folytatását. Nem ígérem, hogy minden héten jelentkezek új fejezettel, de igyekezni fogok. Azért választottam ezt a címet, mert egyrészt még nincs befejezve, másrészt lövésem sincs, milyen lesz a végkifejlet. A happy end és a mézes-mázos, habos-babos cselekményvezetés roppant messze áll tőlem, szóval aki ilyet szeretne olvasni, az nagyon rossz helyen kopogtat. (De, ha lesz rá igény, akkor írok egy alternatív befejezést is) A háború elválasztotta a szerelmeseket, de évekkel később újra egymásba botlanak egy véletlen folyamán. A múltbéli emlékek és sebek újra felszakadnak. Vajon újra egymásra találnak?

csak olvazs el

"-Na, mivan Malfoy, elvitte a hipogriff a nyelved? - kérdeztem közelebb szállva a rémült szőkéhez. Képtelen voltam visszafolytani a vigyort. Nem sokszor látni a Mardekár hercegét ijedtnek. Valószínűleg még vigyorogtam volna ott egy darabig, de ekkor megjelent egy csapat dühös diák. -Na, jó. Itt az ideje angolosan távozni - néztem Dracora és kinyújtottam felé a kezem. A srác megragadta és felpattant a seprűre. -Gyerünk Hermione. Ezek mindjárt itt lesznek! - nézett rám kétségbeesedten. -Kapaszkodj erősen - válaszoltam, hiszen magam is láttam, hogy lassan nem lesz a legjobb ott tartózkodni. Draco szorosan átfogta a derekamat és egy pillanatra kihagyott a szívem, de nem volt idő ezzel foglalkozni. Felszálltam és csak mosolyogtam. Draco lenézett egy pillanatra és látta, hogy a csapat dühösen kémleli az eget. Felszálltam egészen a felhők közé, ahol minden csendes és nyugodt volt. Draco egy puszit nyomott az arcomra. -Köszönöm - mosolyodott el." Leszögezném, hogy nem lesz HP hű, ugyanis szerintem képtelen lennék megtartani mind Hermione, mind Draco stílusát, így sajnálom, ha kicsit másképp lesz. De ezenkívűl szerintem rengeteg vicces és boldog, nameg romantikus dolgot olvashattok majd😉❤ #190. - 2018. 03. 02.

,,Mikor azt mondja, hogy szeretlek, nem törődök a lelkifurdalással vagy a kihágások kockázatával. Nem félek szeretni őt abban a percben... " Mi lehet tenni ha a szív nem akar az ésszel egy irányba haladni? Erre a kérdésre Hermione Granger is keresi a választ, és megrökönyödésére egyik könyvében sincs használható megoldás. Draco Malfoy sem tudja hol keresse a titok nyitját. Egyik barátját sem tudja megkérdezni, de még Pitonhoz sem fordulhat, mert kedvenc tanára az apjának szolna legelőszőr. Így megy hol a szíve, hol az esze után. A két szerelems elkezdi követni az eddig oly csalóka szerelemet.

BEFEJEZETT; ❝ - Meg akarlak menteni! - Úgyse tudsz! ❝ íratlan szabály, hogy mardekáros nem kezd griffendélessel. egy fiú, aki utálja a lányt. egy lány, aki szánja a fiút. Minden jog J. K. Rowlingot illeti, a történet megírásában semmiféle anyagi haszon nem vezérelt, csupán a magam és olvasók szórakoztatására találtam ki. DRAMIONE fic © Outlaaw /2019

- FORDÍTÁS - Az újonnan iskolaelső Hermione Granger visszatér Roxfortba, hogy befejezze a végzős éveit Harry és Ron nélkül. Lelkesen vár egy stresszmentes évre, de a boldogsága teljesen összeomlik, amikor Draco Malfoyt is iskolaelsővé teszik. A fiú kívülről ugyanaz az arrogáns, kegyetlen, önző személy, mint, akit a lány már túl jól ismert. Azonban események sorozata után, amelyben Draco megmenti az életét és váratlanul megvigasztalja, Hermione rájön, hogy a srác nem az, mint akinek gondolja. Tudja, hogy Draco-t a múltja fájdalmas emlékei kínozzák, de a fiú eltökélt, hogy elrejtse azokat. Ahogy a valószínűtlen páros kapcsolata fejlődik, Hermione nincs tudatában a szívfájdalomnak, a választásainak és új érzéseknek, amelyeket fel fog fedezni. ************************************ FELHÍVÁS: Nem birtoklom egyik karaktert sem. Sem Hermione-t, sem Draco-t, sem Harry-t, sem Ginny-t, sem Ron-t, stb... Ők mind teljes joggal a nagyon tehetséges JK Rowlinghoz tartoznak. Csupán egy hatalmas Harry Potter rajongó vagyok, aki élvezi, hogy róluk írhat. Azonban ÉN vagyok felelős a történetért/a karakterek fejlődéséért/ a forgatókönyvért stb., ami ezzel a könyvvel jár és nagyon szigorúan veszek bármi lopásos-másolásos esetet. A mű a zseniális Nicole Marie-hez tartozik. (@NickiTxox) CSAK a fordítás az én munkám. A borítót készítette: amalthemis

Lucy Potter nehéz szívvel tér vissza a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. A minisztériumi csatát, ami keresztapja, Sirius Black halálával végződött, még mindig nem tudja feldolgozni és ikertestvére, Harry Potter is hasonlóképpen van ezzel. A testvérpár magányosabb, mint valaha, immár csak egyetlen pártfogójuk, Dumbledore segítségében reménykedhetnek, hogy esélyük legyen harcba szállni Voldemorttal és halálfalóival. Ám a lány sehogy sem találja a békét, éjszakánként vagy álmatlanul forgolódik az ágyában, vagy a folyosókat járja, hogy egy kicsit lecsendesítse a lelkében tomboló vihart. Az egyik ilyen út során azonban olyan felfedezést tesz, ami egész további életére kihatással lesz... Draco Malfoy úgy érzi, megkapta a lehetőséget, amire egész életében várt. A feladat, amivel megbízták, szinte lehetetlen, de épp ez benne a csábító: ha sikerrel jár, a legnagyobb dicsőségben lesz része, amiről varázsló csak álmodhat. És ami a legfontosabb, hogy végre büszkévé teheti a szüleit. Azonban egy véletlen, amire a kastély egyik elrejtett szobájában kerül sor, mindent megváltoztat. És nem csak az ő, hanem egy ifjú boszorkány életét is... Mikor már azt hitte, hogy minden tökéletesen működik, Draco Malfoy szembesül a ténnyel, hogy korántsem uralja annyira az eseményeket, mint képzelte, és hogy bármennyire próbálja, az érzéseit nem képes megváltoztatni... A világ megváltozik. Sötétebb, komorabb és reménytelenebb lesz, mint korábban bármikor. Ám ebben a kétségbeesett időszakban egy olyan kapcsolat alakul ki a Vörös Griffendél és a Zöld Mardekár között, ami talán az egész háború sorsát eldöntheti... (Minden jog J.K. Rowlingot és a kiadókat illeti, kivéve a saját karakteremet és a vele járó változtatásokat. Ez egy fanfiction, csakis szórakoztatási célból készült, nekem ebből semmilyen hasznom nem származik

"Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." Egy újabb Dramione történet, amiben hű maradtam önmagamhoz, azaz anti-happy end sztori. Akiket ez nem rémít meg, azoknak adok egy kis ízelítőt: Emlékeztek még, hogy Hermione már-már idegesítően védte az ifjú Malfoyt a Félvér Hercegben? Nekem megmozgatta a fantáziámat, és megírtam, mi történhetett a két fiatal között. Tehát, főhőseink a hatodik évüket kezdik meg a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában, és az első bájitaltan órán megtörténik a baj: Hermione Grangernek és Draco Malfoynak együtt kell dolgozniuk egy különleges bájitalon. A trágár kifejezésekért felelősséget nem vállalok! !!! Néhol felbukkannak részletek a könyvből is, de szigorúan csak a miheztartás végett, ezeket a részeket idézőjellel fogom jelölni!!

Donugenham egy eldugott kisváros, melynek van egy legendája, egy pszichopata vénemberről, aki becsalogatja házába az embereket, ott megkínozza, és megöli őket, majd holttestüket megeszi. A történetben szerepel három fiú, Drew, Thomas és Pete, kiskori jóbarátok, akiket nagyon érdekel a vénember legendája, így rendszeresen a ház körül ólálkodnak. Egy nap elhatározzák, hogy bemennek a házba. A vénember kapva az alkalmon, hogy végleg elintézze a három zaklatót, rendesen felkészül. A fiúk bemennek a házba, ahol kezdetét veszi az üldözés és a menekülés.

A történet főszereplője Sarah Fox. 17 éves, harmadéves gimnazista. Legjobb barátja Nicole. Csendes, visszahúzódó, tűrő típus. Ja.. Mondtam már hogy leszbikus? Kiszemeltje a suli menő csaja, és igaz, ez hatalmas titok, a lány mégiscsak sejti, hogy valami van a levegőben. Rendszeresen "leszboszi" gúnynévvel illeti, remélve, ezzel elijeszti magától. Ám egy bulin minden megváltozik, amikor a kiszemelt közeledni kezd Sarahoz. A történet segítői: *Olasz Anita *Here Mihály *Vass Mihály