Jane Austen még húszéves sem volt, amikor első formájában papírra vetette máig legsikeresebb művét, mely az idők során az egyik legjelentősebb angol klasszikus regénynek ítéltetett. Írásának főhőse a két Dashwood nővér - a józan gondolkodású, higgadt Elinor és szenvedélyesen romantikus, impulzív húga, Marianne. A két lány legfőbb foglalatossága a társasági életnek álcázott férjszerzés. Udvarlóban nincs is hiány: Elinorban a szerény és kedves Edward Ferrars iránt bontakozik ki vonzalom, míg húgának az elragadóan életteli Willoughby csapja a szelet. Az események szövetét öröm és bánat, remény és csalódás, félreértés és meglepetés színezi. Az egyik lovag csélcsap hazugnak, a másik hűséges szívűnek bizonyul, de a végkifejletig még számos váratlan epizód - költözés, vagyonvesztés, kis híján végzetes betegség - csigázza az olvasó izgalmát. Végül persze mindkét lány boldog révbe ér, ám hogy miként és kivel, az csupán az utolsó fordulatok során derül ki. Austen a rá jellemző rendkívül finom iróniával tárja az olvasó elé a látszólag jelentéktelen, ám a szereplők számára mégis monumentális jelentőségű események sorát. A regény egyszerre hű tükre és kaján paródiája a kornak és a megjelenített társadalmi osztálynak.

Ez itt a József és a színes szélesvásznú álomkabát fanficem, és nem, tulajdonképpen semmi mentségem rá. Páros: József/Fáraó Még valami? : engedd el....

Eredeti kérés: Geréb/Boka sikertelen újrakezdés címszó alatt szeretnék egy történetet Páros: (nem) BokaxGeréb Még valami? : az életben nem mindig van megoldás

A hajók kieveztek az árral, mi magával vitte a nyarat is. Messzi földre indultak, harcba, vérbe. S amit otthon hagytak? Tél járt utánuk, farkas-förgeteggel, zúzmarával és tébollyal jött. S az öböl felé magasodó sziklán, egy csupaszágú fenyő állt. Gallyai csontos kezekhez hasonlatosan meredtek a téli, szürke alkonyatba. Egy holló ült rajtuk, s ül még most is, és néz károgva az öböl partján álló sziklára.

"Karjait a derekam köré kulcsolva a testéhez láncolt. Ajkaival a nyakamra bukott, miközben ujjaival a csípőmbe mart. - Elegem van belőled, érted? Elmosolyodtam, hagytam, hogy a lágy esti szellő kifújja a szememből a hajtincseket. Mérges voltam és elkeseredett, de ő mellettem volt. Halkan felkuncogtam és ujjaimat az övére simítva hagytam, hogy édes ajkaival tovább csókolgasson. - Értem - susogtam lehunyt szemekkel. - Nekem is elegem van belőled. " Első szabály: Tartsd magad távol a bajtól. Második szabály: Kerüld el a fiúkat. Harmadik szabály: Szegd meg az előző kettőt. Abigail Gilbert élete ebben a ritmusban telt, szülei óvószavaira gondolván tartotta is magát ezekhez, ám az élet nem egészen így tervezte el a sorsát. Mikor is egy matek óra alkalmával rajtakapják egy csaláson. A büntetése egyszerű: rendbe kell hoznia a pincében lejlő káoszt, amit a hosszú évek maguk mögött hagytak. Első hallásra nem is olyan rossz alku, de mikor belép a sötétkamrában, nem egészen találta magát egyedül. Egy fiú és egy gyilkosság teljesen felkavarja az ő és a gimnázium életét.

A Pál utcaiak utolsó közös osztálykirándulása előtt Kolnay különös csevej fültanúja lesz. Ennek egyenes következményeként az elméjében tüstént egy sürgető kérdés ereszt gyökeret: Boka János valóban olyan fiú volna, aki más fiúkat szeret? És ami még fontosabb: Honnan tudhatja Kolnay, hogy ő maga nem olyan fiú? (A Tűzszünet című történetem folytatása, de külön is olvasható.) (Párosítás Kolnay/Barabás, Boka/?)

Amikor a Pál utcaiak egy titokzatos zsákra lelnek egy elhunyt rokon lakásán, Kolnaynak és Barabásnak még sejtelme sincs arról, hogy a következő hetük fő dilemmájává egyetlen kérdés válik majd: Hogy az ördögbe kell korcsolyázni? Egy Bolnay pre-slash sztori, aminek van ugyan folytatása, de egy lapon sem lehet őket emlegetni. Ha meggyanúsítanál azzal, hogy Boka János mániás vagyok, ne tedd! Mindent bevallok!

Történet Sorsról és Szabadságról, örök Télről és Tavaszról. Történet a boldogság áráról, amely sokszor nagyobb, mint amit fizetni tudnánk. Bűnökről, amik kísértenek éjszakánkét, s bűnösökről, akik legbelül ártatlanok.

Tíz szó. Van az a tíz szó. Bucky Barnes-é és a Tél Katonájáé. Mi pedig körüljárjuk ezt.

Az 'azonosítatlan fehér férfi' emlékére. (gyújtogatás az UpStairs Lounge-ban, 1973.06.24.) Szóval 46 éve felgyújtottak egy meleg szórakozóhelyet, és 32 ember veszett oda. Az egyiküket sosem azonosították, nem kereste senki. Szóljon ez a szösszenet az ő emlékére.