Jeongguk feljegyzései Taehyungról. 171212: #69 in FanFiction 171214: #51 in FanFiction 171216: #45 in FanFiction 171217: #36 in FanFiction

Logolepsy. Egy lefordíthatatlan szó, melynek jelentése: megszállottság a szavak iránt. Aubrey menekül - a szülei elől, akik mindenképpen orvost akarnak faragni belőle, és a tény elől, hogy hiába végzett eredményesen a bölcsész karon, nem sikerült elhelyezkednie. A kudarcok majdnem felemésztik, amikor összepakol és a lehető legmesszebb költözik otthonától. Ám, úgy tűnik új lakhelyén sem indulhat teljesen tiszta lappal, hiszen "tökéletes" unokatestvére folyamatosan nyomást gyakorol rá. Megnyugvásra csak a virágüzleti munkájában lel, amely nem sokáig marad így, hiszen egy nagyszájú és lusta srác felforgatja mindennapjait. A történetben a BTS tagok nem híresek! Legjobb helyezés eddig: #97 fanfiction kategóriában (2017.03.09.) #93 fanfiction kategóriában (2017.03.10.) #63 fanfiction kategóriában (2017.03.19.) #56 fanfiction kategóriában (2017.03.22.) #27 fanfiction kategóriában (2017.03.26.)

~Az életem nem átlagos és elég durva. Még a legnagyobb rossz akaróimnak sem kívánok Ennyire szar sorsot. Mert az enyém az. Egy kibaszott nagy szívás. Apám egy alkoholista vadállat, nem kegyelmez soha... Az elmúlt két évben többet voltam kórházban, mint otthon.~ És még annyit leszögeznék, hogy itt nem sarkallok senkit arra, hogy azt tegye, amit ez a lány. Sőt! Igazándiból elrettentés céljából írom ezt a "könyvet". Mert hát elég könnyű átesni a ló túloldalára( úgy mint ChaeRin;- egész testét hegek borítják). Ebben az írományban arra adok rálátást, hogy a mély depresszióból és önsanyargatásból, hogy lehet kilépni. Mert ugye a mai világban, aki már nem vagdossa magát, az hülye -.- . Előbbit ne értsétek komolyan. Ezt az ötletet, egyik legjobb barátnőm ihlette, aki ki tudott repülni a mélygödörből.:-) -A történetben előfordulhatnak trágár szavak( elő is fognak,sajnos), valamint előfurdulhat a szereplők nemi életébe való részletesebb betekintés(értsd:16+;18+)Valamint előfordulhatnak olyan képek, amik véresek, depressziós gondolatokat eredményezhetnek. -Gyenge idegzetűeknek nem ajánlom. -A történet olvasása közben felfedezhetsz némi helyesírási hibát,amit fogjunk majd arra, hogy a telefonon való félregépelés miatt vannak jelen. -a sztori részhozásával kapcsolatban maradjunk annyiban, hogy próbálom minél előbb hozni. Sajnos középiskolás vagyok, igy időm még nyáron sincs sok, nemhogy iskolaidőben... De próbálkozok. -valamint végső soron a történet a BTS nevű koreai bandát fogja legfőképp körbeölelni. A történet Szöulban játszódik nagyrészt, de egy bandához híven ők is vándorolnak össze - vissza.

Jeon JungKook egy fiatal fotós, akinel a kezébe sose adtak nagy munkát. Viszont mikor végre a sarkára áll és a nagyobb munkát követel nem gondolja, hogy az a nagy feladat mennyire lesz nehéz. Azt hitte a sztárok fotózása könnyű. Beállnak, lő és vége. Nos Kim TaeHyung ebben is kivétel... - Fangörcs veszély!!💕 - YAOI - 18+ ( 16+ [GONDOLATOK, UTALÁSOK] ) - Csak saját felelősségre NEW STORY!❤❤ #82 in fanfiction 2017.5.29 #61 in fanfiction 2017.5.30 #45 in fanfiction 2017.5.31 #27 in fanfiction 2017.6.1 #23 in fanfiction 2017.6.4 #18 in fanfiction 2017.6.6 #12 in fanfiction 2017.6.7 #10 in fanfiction 2017.6.8 #9 in fanfiction 2017.6.14 #8 in fanfiction 2017.6.15😢❤ #6 in fanfiction 2017.6.17 #4 in fanfiction 2017.6.23 #2 in fanfiction 2017.6.25 ❤😭 #1 in fanfiction 2017.7.5 😭❤❤

Az emberek jelentős részének lehetetlen az életet elképzelni látás nélkül. Viszont YeunGi-nek muszáj így kibírnia az életet. Húsz évesen éli a mindennapjait egy Intézetben, ahonnan szabad kijárása van reggel hét és este nyolc között. Ám egy nap nem ér vissza időben... Eltévedt, és fogalma sem volt, merre kell az Intézet felé haladni. Annyira elmerült a gomdolataiban, hogy nem számolta a lépéseket, csak ment előre. Vajon visszatalál? Vagy magára kell hagyatkoznia a számára idegen világban?

/JungKook ff./ " - Nem értem miért kell a karácsonyt mindig ilyen nagydobra verni... - sóhajtott fel mellettem a fiú, ami miatt meglátszódott lehelete a levegőben, majd szép lassan eloszlott, ahogy haladt a hajó a vízen. Én kijelentésére csak szótlanul bámultam a tükörsima víz felszínét és a korlátról a zsebem mélyére süllyesztettem a kezemet, hogy ne fagyjon teljesen szét. - Csak nem te is azok közé az emberek közé tartozol, akik szívügyüknek tartják a karácsonyt és minden áron elakarják másokkal is hitetni, hogy az milyen jó ? - Nem, dehogy - nevettem fel keserűen. - A karácsony csak időpazarlás mindenki számára. Számomra is... " Egy hajóút... Huszonnégy nap... Egy fantomíró... Egy pultos fiú... Karácsony és fagyöngy...