Félelem. Bánat. Magány. Fájdalom. Ezek kavarogtak bennem, ahogy hallgattam, hogy nevelő szüleim kiabálnak egymással és azon vitatkoznak, hogy elfognak válni. A lépcső tetején álltam, így ők nem láthattak engem, valamint nem lehettek annak tudatában, hogy mindennek én is fültanúja vagyok. Én viszont tökéletesen hallottam mindent. Egy idő után visszavonultam a szobámba. Leültem az ágyamra. Éreztem, ahogy egy sós könnycsepp eléri az ajkaimat, majd egy másik végigfolyik az arcomon, végül elhagyva azt az ágyneműmre hullik. Barátaim nemigen voltak, a nevelő szüleim állandóan civakodtak, az igazi szüleimet nem ismertem, csupán annyit tudtam, hogy van egy bátyám, azt is egy levélből, amit azóta magamnál tartottam, hogy az árvaház elhagyásával odaadták nekem. És ki tudja hol van a bátyám... A második kötet: https://my.w.tt/YzS0N2xQG5

Újraközlés alatt! A részek újra írása miatt egyesével újra ki fog kerülni a story. Ezt a történetet 2019ben kezdtem el és az anime újra nézése után 6 évvel később úgy döntöttem újra írom a cselekmény szálat az eredeti koncepciót meghagyva azért. Remélem ezt az új verziót is szeretni fogjátok! Hyuuga Nora mindig is különbözött a többi embertől. Sosem ismerte a szüleit. Amióta az eszét tudja nagynénjénél és unokatestvéreinél él akik mindennél jobban szeretik őt. Mégis ürességet érez. Vajon kik voltak a szülei pontosan? Miért nem tudja előhívni szemtechnikáját? Hogy kapcsolódik minden az Uchihákhoz? A történet helyben, időben és cselekményben is sokban eltérhet az animetől! #1 narutoshippuden (2019.07.11)❤️✌️ #1 hyuuga (2019.11.06)