"(...)Semmi nem számított, csak érintése a karomon, lassú, egyenletes szuszogása a fülemnél és önmagában az a tény, hogy ez a lány velem volt, itt és most. Mélyet sóhajtott. - Úgy érzem magam melletted, mint egy megszelídített vadállat. - mondta nagyon halkan. Pár másodpercnyi csend után folytatta: - „De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra..." Lágy, tiszta hangja belehasított a csendbe és megtöltötte az éjszakát, bármilyen halkan is idézett A kis hercegből. A mögöttes jelentés egyértelmű volt, tudtam, hogy mit akar velük mondani. Éreztem annak a súlyát, hogy megbízik bennem, csak azt nem tudtam, hogy el fogom-e bírni ezt a súlyt. Akkor még nem tudtam..."

az összes magyar The 100 rajongó leendő otthona ❤ a célom, hogy egy nagy családot kovácsoljon ez az egész Spoiler veszély!

Ebben a kis 'könyvecskében' az eddig készített MUNKÁIMAT, PROMOKÉPEIMET, BORÍTÓIMAT láthatjátok amiket a sztoriaimhoz, vagy csak szimpla unaloműzésből csináltam. Remélem elnyeri a tetszéseteket, Ha van kedvetek nézzetek be!❤ BORÍTÓ RENDELÉST NEM VÁLLALOK.

Antai-Kelemen Regina, Cortez és Reni lányának szemszögéből láthatjuk egy átlagos tini gimis éveit. Minden, ami egy emberrel megtörténhet, az itt van. Legyen az sírás, nevetés, fájdalom, barátság, szerelem, balhék, viták, vagy csak egy átlagos nap. " - Én akkor, amikor először láttalak ott, a parkban.....nem véletlen mentem oda hozzád. Már akkor tudtam, hogy beléd fogok szeretni. " Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi c. könyve alapján készült fanfiction Ui.: a sztori olvasói kérésre maradt fent, folytatást az oldalamon megtaláljátok:)

Octavia Blake vagyok. Nincsenek barátaim, és családom se igazán. Apám magunkra hagyott, Anyát kirepítették amiért megszült engem. Csupán egy bátyám van. 16 évig éltem a padlóban, egészen mostanáig... most börtönben ücsörgök, mert megszülettem. A kancellár törvénye szerint, a családok csak egy gyermeket vállalhatnak. Én meg szerencsétlen második vagyok... Ígyhát börtönbe zártak, míg nagykorú nem leszek és a bíroságon újra tárgyalják az ügyemet. Aztán valószínűleg kirepítenek, ahogy mostanában mindenkit bármilyen kis törvényszegésért....

The 100 fanfiction A Földiekkel kötött egyezség után béke honol az emberek között. De vajon meddig? Mi történik Bellamy és Clarke között? Van rá esély, hogy békés, boldog életük lesz? Vagy folyton csak harc lesz köztük? Megtudod, ha elolvasod! - Nem jöhetsz csak úgy ide, és parancsolgathatsz, mintha egy tárgy lennék, a tulajdonod! - Pedig az vagy, méghozzá a legbecsesebb! És én megvédem azt, ami az enyém. Még saját magától is.

Skylar is egyike volt annak a tinédzserekből álló csoportnak, akiket leküldtek a Földre. A történet az ő szemszögéből játszódni és kiderül, milyen döntéseket kell meghozna. Vajon túl elfogult, vagy éppen bizalmatlan? A szívére, vagy az eszére hallgasson? És a legfontosabb kérdés, tényleg azt akarja, hogy lejöjjenek a többiek? Azzal kibújik a sátorból én pedig ügyet se vetve mit mondott megyek utána. Mindenki kint áll egy kupacba. Első sorba Oktáviát, Jaspert és Seant is fel ismerem. Mikor Murfy véres arccal elénk jön, egy nagyot nyelek. Megtartva az tisztes távolságot állok meg Bellamytól. - Végre leszállt közénk a nagy hős, meg a kis ribanc - néz rám is. - Fog vissza magad, vagy baj lesz - fenyegeti Bellamy, de csak a véres arcára tudok nézni a szembe álló fiúnak. Fenyegtően közelebb megy, majd megkérdezi. - Miért mi lesz? Megint fel akarsz akasztani? A történet a sorozat alapján fog zajlani. Káromkodás néhol előfordulhat.