Az ágytánc egy olyan műfaj a fiatal fiúk életében, ami teljesen átlagos már a huszonegyedik században. Az ágytánc nem az összebújást jelenti, hanem a szenvedély kibontakozását egy fizető személy részére, aki majd nem tudja elfelejteni ezt a művészetet, ha egyszer kipróbálta.

"Edina! Velem kell jönnöd!" Félve indultam meg a duplaszárnyú ajtó felé. Az őr kettőt koppintott mielőtt benyitva durván lökött az ismeretlen,rejtélyes szoba belseje felé. Kolos abban a pillanatban kapott el amikor a lökéstől megtántorodva készültem elesni. Hitetlenkedve pillantottam fel aggódó-aggódó?! Mi a fene?- tekintetébe. "Öhm... Köszi. Köszönöm szépen." motyogtam miközben feltápászkodtam. "Mi-miért vagyok itt?" motyogtam, mire féloldalas mosolyra húzta a száját, majd váratlanul közel lépett hozzám... Túl közel. Zavarodottságomat látva egy felsőbbrendű, önelégült vigyor jelent meg jóképű arcán. "Csinálj velem amit akarsz." Elképedve kaptam el a fejem. Mi a fenéről beszél ez?! Mit gondol ki ő?! Manipulálni akar, vagy mi? Játszik velem?! Hirtelen és döbbenetesen zökkentett ki gondolatmenetemből. Szája keményen csattant az enyémen. "Ne gondolkodj! Csak csináld!" ...

Csak egy rajz. Csak egy átlagos iskolai beadandónak indult az egész. Park Jimin nem hitt a varázslatokban, de amint megpillantotta gondosan megtervezett ideálját a saját osztályában, hirtelen nem tudott mit reagálni rá. Ugyanaz a nevetés, stílus, és hang, amiről mindig is álmodott. Életre kelt volna? Nem tudta becsukni a száját ahogyan az is ismeretlen, mégis olyan jól ismert fiút bámulta. Csak egy rajz? Nem ez már nem az. /Yaoi, tartalmazhat 16+, illetve 18+-as részeket. Mindenki saját felelősségre olvassa! A történet saját kitaláció. Minden jog fenntartva./ ✎ 𝗝𝗜𝗞𝗢𝗢𝗞 [2018.02.04 - 2018.07.02]