Lucy Lily Potter már alig várja, hogy betölthesse a tizenegyet és végre találkozhasson a mugliknál nevelkedett ikertestvérével, Harry Potterrel. A szétszakított testvérek a Roxfort Varázsló és Boszorkányképzőben ismerik meg egymást és hozzák létre azt a köteléket, ami egy szokásos testvéri köteléknél is erősebb. Lucy fogadott családja, a Weasleyk mindenben támogatják őket és új barátaikkal az oldalukon bátran néznek szembe a Roxfortban töltött évek kihívásaival. De a barátok mellett ellenségeket is szereznek. Draco Malfoy és bandája csak az alkalomra vár, hogy keresztbetegyen nekik, emellett a leghatalmasabb fekete mágus, Voldemort árnyéka is mindenhová elkíséri őket. Miközben igyekszenek legyőzni az akadályokat, Lucy egyre inkább úgy érzi, hogy az iskolai életüket leginkább megkeserítő Draco Malfoy valamilyen titkot őriz magában, amiről még a „barátai" sem tudnak. A hatodév és a hetedév eseményei alaposan felforgatják a kettejük kapcsolatát és kiderül, hogy nem minden az, aminek látszik... A Vörös Griffendél és a Zöld Mardekár útja keresztezte egymást... és Griffendélnek meg kell tanulnia, hogy Mardekár is képes a szeretetre és a hűségre, ahogy Mardekárnak azt, hogy Griffendél is tud alattomos és ravasz lenni... (Minden jog J.K. Rowlingot és a kiadókat illeti, kivéve a saját karakteremet és a vele járó változtatásokat. Ez egy fanfiction, csakis szórakoztatási célból készült, nekem ebből semmilyen hasznom nem származik.)

A Sötét Nagyúr, Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén, Voldemort nagyúr visszatért. Harry és Lucy Potter minden lehetséges módon próbálják terjeszteni az igazságot, ám ezt nagyban megnehezíti a tény, hogy a Mágiaügyi Minisztérium egyáltalán nem akar hinni nekik. Emiatt lejáratóhadjáratot indítanak a testvérpár ellen, ráadásul Dumbledore-t, a legnagyobb szószólójukat sem kímélik. A varázslótársadalomnak csak igen kis szeglete hisz nekik - ők pedig majdnem mindannyian a Főnix Rendjének, a Voldemort ellen harcoló titkos szervezetnek a tagjai. Harry és Lucy a Roxfortba visszatérve tovább hangoztatják a tényt, hogy Voldemort visszatért. Ám sokan bolondnak, sőt őrültnek tartják őket, ráadásul egy minisztériumi boszorkány, Umbridge vállalja el a sötét varázslatok kivédésének oktatását és átfogó reformokat tervez az egész iskolában. Harry és Lucy végül úgy döntenek, hogy a saját kezükbe veszik a sorsukat: néhány társukkal egy titkos társaságot alapítanak a kastélyban, hogy így készüljenek fel a Voldemort elleni harcra... A Vörös Griffendél élete legnagyobb harcára készül. A Zöld Mardekár úgy érzi, minden neki dolgozik, és nem sok hiányzik már a győzelméhez. Az események messzebbre sodorják őket egymástól, mint korábban bármikor, azt azonban egyikük sem sejti, hogy a kettejük élete valójában egymástól függ... (Minden jog J.K. Rowlingot és a kiadókat illeti, kivéve a saját karakteremet és a vele járó változtatásokat. Ez egy fanfiction, csakis szórakoztatási célból készült, nekem ebből semmilyen hasznom nem származik.)

Lucy Potter nehéz szívvel tér vissza a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. A minisztériumi csatát, ami keresztapja, Sirius Black halálával végződött, még mindig nem tudja feldolgozni és ikertestvére, Harry Potter is hasonlóképpen van ezzel. A testvérpár magányosabb, mint valaha, immár csak egyetlen pártfogójuk, Dumbledore segítségében reménykedhetnek, hogy esélyük legyen harcba szállni Voldemorttal és halálfalóival. Ám a lány sehogy sem találja a békét, éjszakánként vagy álmatlanul forgolódik az ágyában, vagy a folyosókat járja, hogy egy kicsit lecsendesítse a lelkében tomboló vihart. Az egyik ilyen út során azonban olyan felfedezést tesz, ami egész további életére kihatással lesz... Draco Malfoy úgy érzi, megkapta a lehetőséget, amire egész életében várt. A feladat, amivel megbízták, szinte lehetetlen, de épp ez benne a csábító: ha sikerrel jár, a legnagyobb dicsőségben lesz része, amiről varázsló csak álmodhat. És ami a legfontosabb, hogy végre büszkévé teheti a szüleit. Azonban egy véletlen, amire a kastély egyik elrejtett szobájában kerül sor, mindent megváltoztat. És nem csak az ő, hanem egy ifjú boszorkány életét is... Mikor már azt hitte, hogy minden tökéletesen működik, Draco Malfoy szembesül a ténnyel, hogy korántsem uralja annyira az eseményeket, mint képzelte, és hogy bármennyire próbálja, az érzéseit nem képes megváltoztatni... A világ megváltozik. Sötétebb, komorabb és reménytelenebb lesz, mint korábban bármikor. Ám ebben a kétségbeesett időszakban egy olyan kapcsolat alakul ki a Vörös Griffendél és a Zöld Mardekár között, ami talán az egész háború sorsát eldöntheti... (Minden jog J.K. Rowlingot és a kiadókat illeti, kivéve a saját karakteremet és a vele járó változtatásokat. Ez egy fanfiction, csakis szórakoztatási célból készült, nekem ebből semmilyen hasznom nem származik

James Potter első évét kezdi a Roxfortban. Minden jól indul, de aztán kiderül, hogy legjobb barátja nem tarthat vele az iskolába, így új társak után kell néznie. Azonban nem mindenki olyan, mint amilyennek elsőre tűnik. Ott van Sirius, aki gyanús körülmények között kerül a Griffendélbe, Remus, aki gyakran haza utazik és elájul, valamint Peter, aki néha olyan unalmas, hogy az már fáj; továbbá Lily, aki furcsa kérdéseket tesz fel. Meg persze ott vannak a mardekárosok is, akik valamiben mesterkednek. James pedig ezt nem nézheti ölbe tett kézzel. "- De akkor megbocsátasz? - kérdezte, és mivel nem kapott választ, drámaira vette a figurát. - Ó, egyetlen nagyságos, kegyelmes Sirius Black, kérem, legyen oly' szíves, és nézze el nekem bűnömet, mely bentről emészt, mint egy végtelen kín - esett le a fotelról - és nem hagy nyugodni ama gondolat, hogy bántottam cselekedeteimmel, melyeket már megbántam és... - állt fel -, ha megbocsátasz, akkor beveszlek egy izgalmas nyomozásba, megmutatom a láthatatlanná tévő köpenyem, valamit adok csokibékát - közölte már rendes hangnemben. Sirius összeszűkült szemmel nézett rá. - Szörnyű vagy - mondta, majd felállt. - Na, jó, megbocsájtok. De nem azért, mert megvesztegettél - jelentette ki gyorsan. - Nem, természetesen nem. - De ettől függetlenül megkapom az ígért dolgokat, igaz?" James iskolai éveit kívánom megírni. Igyekszem a lehető leginkább Rowling-hű lenni, a történet is hasonló stílusban épül fel. Időnként lesz egy-egy plusz fejezet Lily naplójából. Jó olvasást:) Ez a sorozat első része. Facebook: https://www.facebook.com/James-Potter-sorozat-283185715527796/ A borítóképet a Space Dementia Tumblr oldalról szereztem. (A jogok J.K. Rowlingot illetik, én csak kölcsön vettem a szereplőket, helyszínek, tárgyakat. A saját szereplők, helyek és tárgyak azonban az enyémek!)

Új tanév, új problémák. Mert azok aztán akadnak bőven. Kezdetnek ott van Sirius családja és Remus titkolózása. Előbbivel nem nagyon lehet mit kezdeni, bár a Reglusszal kapcsolatos problémákra azért akadhat megoldás; míg utóbbinak hátterét valahogy talán ki lehet deríteni, de persze nem mindig az első megoldás a jó. Mindeközben persze zajlik a roxfortos élet is: szörnyű bájitaltan órák, egy bugyuta sötét varázslatok kivédése tanár, Stelle professzor különös levele, kviddicsmeccsek, a Ritka Boszorkánykór, egy béka, az elmaradhatatlan naplóbejegyzések, meg miegymás... "Remus vérfarkassága alapjáraton egyiküknek sem okozott gondot. Az, hogy ennek tudatában normálisan viszonyuljanak hozzá, már sokkal inkább. Nem az volt a gond, hogy undorodtak, hogy féltek tőle, vagy hogy igyekeztek kerülni őt. Pont ellenkezőleg. Attól tartottak, hogy Remus esetleg ezeket feltételezi, ezért aztán valaki mindig vele volt, még a mosdóba sem mehetett ki kíséret nélkül. Ha tüsszentett, zsepit dugtak az orra alá; ha leült, kihúzták neki a széket; ha fázott, valaki odaadta neki a pulcsiját. Remusnak ebből azon a reggelen lett elege, amikor James felszeletelte neki a húst." A sorozat második része. A borítóképet a Space Dementia Tumblr oldalról szereztem. (A jogok J.K. Rowlingot illetik, én csak kölcsön vettem a szereplőket, helyszínek, tárgyakat. A saját szereplők, helyek és tárgyak azonban az enyémek!)

Animágussá válni minden bizonnyal nem olyan nehéz. Talán egy kicsit. Nagyon. Persze ha ez kell Remus boldogságához, semmi nem állhat barátai útjába. A szerencse az, hogy Peter szereti a bogarakat. Sirius családja, úgy tűnik, egyre kiállhatatlanabb. Ez egy különös látogatáshoz, egy megszegett ígérethez és néhány durva levélhez vezet. Új tanárok jönnek a képbe, aminek a levét többek közt a fülig szerelmes Arlett Wilson issza meg. Őrült elsősök, családi perpatvar, egy záró üzlet, a Katica-terv, hajszálon múló kviddicsmeccsek, egy váratlan kiruccanás, fura alakok Londonban, egy mesés karácsony, véget érő barátságok, egy készülő térkép és különös gyilkosságok. "- Ez biztonságos? - vonta fel Sirius a szemöldökét. - Nem hinném - vonta meg James a vállát. - Na, próbáljuk ki!" A sorozat harmadik része. A borítóképet a Space Dementia Tumblr oldalról szereztem. (A jogok J.K. Rowlingot illetik, én csak kölcsön vettem a szereplőket, helyszínek, tárgyakat. A saját szereplők, helyek és tárgyak azonban az enyémek!)

Adott egy lány, egy iskola, egy rakás helyes fiú és maga a Sötét Nagyúr. Eleonora Esbetha Hansen egy átlagosnak korántsem mondható boszorkány. Alig pár hónaposan elveszítette szüleit, így teljesen más életet élve próbálja egyenesbe hozni a dolgokat és nem letérni a helyes útról. De mi van, ha egy váratlan fordulat hatására mégis megváltozik minden? Olyan lesz mint az Édesanyja vagy az Édesapja nyomdokaiba lépve tesz eleget a kötelezettségeinek? Sötétség és fény vívja csatáját a fiatal lányban... A történet első pár fejezete éveket fog röviden (tényleg nagyon röviden) összefoglalni, a negyedik iskolás évtől kezdve pedig napokra/hetekre/hónapokra bontva jönnek a fejezetek! :)

//Harry Potter fanfiction: Remus Lupin/saját szereplő párosítás// Lyndy Layton már születésétől kezdve vérbeli hollóhátasnak nevelték, s ő szófogadó lány volt mindaddig, míg a Süveg máshova nem osztotta be. Ekkor jött rá a lány, hogy a saját feje után kell mennie, hogy megtudja, ki is ő valójában. A hetedik, utolsó évére már egy önmagával teljesen megelégedett Lyndy Layton tér vissza a Roxfortba, azonban legjobb barátnőjének, Beth-nek, akit bátran nevezhet az egész Roxfort a Tekergők megszállottjának, hála minden megváltozik. Remus Lupin az utolsó, hetedik évére sokkal rosszabb állapotban tér vissza, mint amire a tanulótársak számítanak, akik ha megtehetnék, a nap huszonnégy órájába loholnának a Tekergők nyomában, s várnák lélegzetvisszafojtva a csínyeket, kalandokat. Amit azonban nem tudhatnak a kívülállók, hogy Remus milyen állapotban hagyta otthon titkolt kishúgát, Rebeccát. Beth nyomására Lyndy szeretett könyvtárában nyomozást kezd a Lupin-fiú bajának felkutatása reményében, s talán ez az, ami végül magához Remushoz vezeti el a lányt. //Figyelem! Néhány, Remus kishúgával kapcsolatos információt megtalálhattok a Mindig a hintánál c. fanfictionben, ami Rebeccáról szól egy az egyben.// #2 in Saját - 2018. 06. 05.

//Harry Potter fanfiction: Sirius Black/saját szereplő párosítás// Sirius Szoknyapecér Orion Black teljes mértékben meg van elégedve az életével: minden tantárgyból megvan az a minimum, amit elvár magától, kviddicscsapatbeli szereplése tökéletes, ahogy izmos felsőteste is, a lányok bolondulnak érte, és mindent megkap, elér, amit csak szeretne, mi kellene még? Azonban, ahogy ez lenni szokott, minden megváltozik, amikor találkozik egy lánnyal, aki számára a tiltott gyümölcsöt, hódítást, és valami pluszt jelent, amit nem tudna megmagyarázni. Hirtelen értelmet nyer, miért nem voltak meghívva eddig a Lupin-családhoz, és hogy mit is titkolt eddig Remus a barátai előtt vérfarkas-mivoltán kívül. *Minden jog J. K. Rowlingot illet* #1 in fanfiction - 2018. 05. 25. #4 in Voldemort - 2018. 06. 05.

Ok a harcra - Harry Potter fanfiction, mely a Tekergők idejében játszódik. Minden fenekestül felfordul a Malfoyok életében, mikor a tizenöt éves Draco Malfoy tudomást szerez róla, nem Narcissa az édesanyja. De vajon ki az a Brooklyn Wyatt, és miért nem nevelte fel őt? Egyáltalán aranyvérű? Hol lehet az asszony, és hogy volt képes lemondani róla?