hervadó művirágok
nem is novellák vagy versek ezek inkább hervadó művirágok.
____ Egy elveszett lélek dalai, vagy talán csak kósza visszhangjai azoknak. . . . . . ❝Fekete lyuk szívem helyett, Átjárják a végtelenek. Tátongó és sötét lélek, Én már többet nem beszélek.❞ ____
Gyere, ülj le mellém és olvasd velem a verseket. Számomra a legszebb bennük, hogy mindnyájunknak mást jelentenek. Egy pohár kávé mellett pedig egy kicsit ki tudjuk zárni a mindennapok monoton világát☕️ ✧ egy kedves kis idézetet is hagyok melléjük neked. ✧ A költészet - csakúgy, mint a szerelem örökkévalósága - azonna...
Mindig szükségem volt általam tisztelt emberek gondolataira, melyek a saját szavaimnál pontosabban, tömörebben, szebben fogalmaztak meg számomra célokat, biztatást, példát. Egy-egy ilyen gondolat, verstöredék elkísért néha évekig is. Ma is őrzök egy-két ilyen gondolatot, de tudom, egyszer ismét újak lépnek helyükbe...
__ Haikuk, avagy háromsoros majdnem-versek rím és minden cifra nélkül, lehántva. csak a tömény, keserédes cseppekkel átitatott valóság. vagy valóságnak vélt hazugság. majd eldönti, aki akarja. __
tengerben elvesző érzelmek völgye // Befejezett, folytatása Párafolt néven lesz publikálva. //
___ ❝nem kérek szárnyakat, Istenem, csak hogy a lábaim elég erősek legyenek ahhoz, hogy mindig továbbvigyenek...❞ ❝lehunyom a szemem, hátha mire kinyitom, már máshol leszek, egy jobb helyen, ahová nem követnek lelkem démonai...❞ (A Szilánkjaim és a Szívdobbanások c. könyveim folytatása) ___
Versek. Vagy valami olyasmik. Hangulatingadozásom kiteljesülése és eredménye (ha van ilyenje) Valahogyan 2017.03.06. óta Sosem gondolam volna, hogy egy év múlva itt fogok tartani. S ennyire imádni fogom az írást 🎖#2- Költészet 06. 21.- 07. 26.