Zachary Yaseen csak egy fiú volt, aki valahogy nem értette mivel érdemelte ki ezt az életet. Nem akart ő mást csak eltűnni a világ szeme elől, festeni és elfeledni mindazt, amit tönkre tette az életét. Mégsem bírt elmozdulni. Valami odakötötte. Oda, abba a rothadó porfészekbe. Valami, ami még saját magánál is fontosabb volt számára. És volt egy fiú, aki talán túlságosan vonzotta. Jase Stagger csak egy fiú volt, aki valahogy nem találta a helyét az életben. Volt egy legjobb barátja, aki talán mindennél többet jelentett számára, volt egy csodálatos barátnője, volt egy klassz élete és egy látszólag tökéletes családja. És volt egy fiú, akit képtelen volt megérteni. Ők találtak egymásra. Egy fránya csengő és bumm. A nap, amikor megismerték egymást.

Az eredeti történetettől eltérően Piroska és a Farkas, Mephisto egymásba szeret. A "gonosz Farkas" teória azonban kihívások elé állítja kapcsolatukat. Vajon sikerül leküzdeniük az akadályokat és az előítéleteket?

Noel két éve reménytelenül szerelmes osztálytársába, Erikbe, a kosárcsapat ünnepelt tagjába. Jól tudja, viszonzatlanok maradnak érzései, de folyton róla álmodozik, s a születésnapját követő napon furcsa dolog történik, a fiú felfigyel rá, s minden egyes nappal biztosabb abban, valami nincs rendben, mert álmai kezdenek valóra válni.

Kovács Frodó (igen, ez anyakönyveztethető) szeret alfahímként gondolni magára, aki - mint a heteroszexualitás élő szobra - annyira sem közösködik fiúkkal, hogy egy légtérben létezzen velük. Csukott ajtó mellett pláne nem. Már majdnem sikerül elérnie, hogy ő legyen az osztályában az egyetlen fiú, mikor megérkezik Samu, az új osztálytárs, akinek ráadásul még van képe megvetni őt. Frodó bármire kész, hogy egyeduralmát és heteroszexuális lelkének nyugalmát visszaszerezze, attól sem riad vissza, hogy kirúgassa a fiút, még akkor is, ha ehhez először közelebb kell kerülnie hozzá. Mert ahogy a mondás tartja: tartsd a barátaidat közel, de az ellenségeidet még közelebb, nem igaz? A történet a "no homo" attitűd eltúlzott paródiája, épp ezért nem komolyan vehető. Szociális kísérlet. Egy gyönyörű katasztrófa. Népszerű ivósjáték: valahányszor előfordul a meleg szó, iszunk. Közösen írjuk starrylittleprinces-zel. Feltöltés kéthetente szerdán. A borítót köszönöm a húgomnak (no promo here, mert nem engedte).

Alexandre Chateaubriande egy fényes jövő előtt álló balett táncos. Vagy legalábbis ezt reméli mindenki, de egyenlőre csak egy művészeti iskola növendéke. Hogy elérje céljait keményen dolgozik, nem foglalkozik a barátokkal, bőven elég neki a legjobb barátnője, Nadine társasága, és más hobbija sincs csak a tánc. Szerelem? Szóba se jöhet. Aztán jött Raphael Navarro... (A +18 csak pár későbbi fejezetre érvényes) /A borító justKamisama munkája köszönet érte!/

Leo Riedmüller. Egy tagbaszakadt, huszonöt éves, kocsmában dolgozó leszerelt katona. A háborús évei után megpróbál beleszürkülni az életbe. A hangsúly a 'megpróbál'-on van. Elég nehezen megy neki, hogy hozzászokjon az élet viszontagságaihoz, a magányhoz, az állandó idegeskedéshez és az alvászavarhoz. Az egoizmusa, és a túlságosan is nagy ragaszkodása miatt sokan inkább megvetik őt. Mégis megpróbálkozik azzal, hogy lakótársat keres maga mellé. Adam Argon. Egy huszonhárom éves, antiszociális, komor egyetemista srác. Éppen hogy elvégezte az orvosit, máris kirúgták otthonról, hogy menjen, lásson világot. Nem szereti az embereket, és ez az érzés az emberek részéről is kölcsönös. Különösképpen nem érdekli semmi. Csak le akar telepedni valahol, minél hamarabb. De, ó, milyen kegyes a sors, hogy pont amiatt a kis lakótárs hirdetés miatt, amit Leo tett fel, egymásra találtak. A két abszolút ellentét. Mégis van bennük egy közös dolog: részükről mindenki igazán meghalhatna a francba.

Levendula; az illat, mely elkábít, majd magával ragad.

Az emberi elme megfejthetetlen villanásairól. ❝Egészen olyan volt, mintha Jungkook fülei közé éppen a végtelenül sötét világűr próbálná befészkelni magát.❞ [FIGYELEM¡! A történetben erőszak, szexuális/felnőtt tartalom is található!]

Két legjobb barát nem csókolózik minden egyes alkalommal, miután isznak. Még ha a kezdőlöketet a kíváncsiság és az alkohol is adta meg, nem sokáig lehetett erre a két dologra fogni a Ten és Taeyong között történteket. Először tényleg csak a kíváncsiság vezérelte a két srácot, de a második, a harmadik és a többi csók már koránt sem erről szólt. Vágytak egymás csókjaira, vágytak egymás érintéseire, bármennyire nem kellett volna ezt érezniük. Beszélni viszont nem mertek az érzéseikről, ezért a kapcsolatuk ezen részét addig húzták, ameddig csak tudták. De elkerülhetetlen volt a közöttük történtek tisztázása, ezért immáron józan fejjel ültek le megbeszélni mindent. Vajon továbbra is az alkoholra fognak majd mindent, vagy képesek lesznek egymásnak őszintén beszélni az érzéseikről? /Yaoi, tartalmazhat 16+, illetve 18+-os részeket. Mindenki saját felelősségre olvassa! Minden jog fenntartva./ ✎ 𝗧𝗔𝗘𝗧𝗘𝗡 [2020.12.04 - 2021.03.15]

Kérés: valaki allergiás a fiúk közül a virágporra, ezért teljes letargiában van, hogy itt a tavasz. Valaki (vagy a többiek közösen) megpróbálják felvidítani. Preferált párosok: cselnakos, bokacsek, bokáts, bolnay. De páros nélkül is mehet :) Köszönöm, ha valaki kitölti ❤ Fandom: A Pál utcai fiúk Páros: Cselnakos, BokÁts, Bolnay Figyelmeztetés: Kicsit más lett a kitöltés, mint a kérés. Az egyik fél allergiás, a másik meg szerelmes és/vagy nyomi, vagy mindketten szerelmesen nyomik.