A Haver, ne olvasd a naplómat! című történetemhez számtalan kisebb-nagyobb kiegészítő szösszenetet írtam már, melyek közül elsősorban a canon történeteket szeretném most veletek megosztani. Ezekben jellemzően nagyobb szerepet kap Dávid és Ákos, beleláthattok olyan múltbeli eseményekbe is, amit Dani még nem mesélt el vagy nem is akar elmesélni (a kis sunyi). ;) Ha minden jól megy eljutunk majd a hírhedt "dohányzóasztalos" esethez is. 🤭 Jó olvasást! ---------------------------------- Az összes agymenésemet, írói fanficcemet/fanon sztorikat (jelenleg kb. ~28 szösszenetnél tartunk) az FB csoportban olvashatjátok, ami az eredeti történet címére hallgat: https://www.facebook.com/groups/570434667072673/posts/667671767348962/ Mindet nem tervezem ide feltölteni, de igény esetén még megfontolhatom. :D

Alex Plure bárkit megkaphat, akit csak akar, és ezt ki is használja. Azonban úgy érzi, képtelen akár egyetlen lányba is beleszeretni. Mindent megtenne, hogy a szülei büszkék legyenek rá, és soha többé ne közösítsék ki a többiek. A bűntudata, a hazugságai és a volt legjobb barátja után maradt űr viszont kezdi felemészteni. Elijah Husten egy célt tűzött ki maga elé, amíg el nem megy egyetemre: távol fogja tartani magát Alextől. A fiú elárulta a barátságukat, és Elinek esze ágában sincs megbocsájtani neki. Ráadásul úgy látszik, a húga sem kér már a védelméből. Az érzelmeit illetően sajnos ő is tehetetlen, de gyűlöli ezt a tényt. Amikor egy különös lány, Harper feltűnik az életükben és felnyitja a fiúk szemét, rá kell döbbenniük, hogy bonyolultabbak azok az érzések, amiket a másik felé táplálnak, mint valaha gondolták volna. Mi fontosabb, a valódi énünk, vagy a kép, amit mutatunk magunkról? Mekkora az a hazugság, ami még megbocsájtható? Mennyire merünk őszinték lenni saját magunkkal? [BL regény, olyan 14-16 karikásnak mondanám.] [Minden jog fenntartva, a karakterek, a fő helyszín és a történet is teljes mértékben az enyém.] [íródott: 2021. 04. 01. - 2021. 06. 17.] [publikálás: 2021. 12. 04. - ? ] [heti egy fejezet várható] [jó olvasást :))]

Török Buzád lassan betölti a harmincat, és még mindig nem találta meg a helyét a világban. Alig szembesült vele, hogy a név mégis kötelez, rá kell döbbenie arra is, hogy körülötte mindenki előre halad: a bátyja, Virgíniusz töretlenül nyomja a nyálat élete szerelmével, sőt, össze is költöztek, a nővére, Immakuláta pedig továbbra is csúcsokat döntöget a miskolci zárdában, vagy amit az apácák szoktak. Buzádnál jobban csak a legjobb haverja, Zoli van elveszve, aki két évet ült le drogterjesztésért, és most végre szabadlábra helyezték. Csakhogy Zoli az édesanyjával együtt vidékre akar költözni, Buzádot pedig életében először megcsapja a magány jéghideg szele. Nem hagyhatja, hogy Zoli megszabaduljon tőle, ezért ördögi tervet eszel ki: segít Zoliéknak költözni, nélkülözhetetlenné teszi magát, és meggyőzi Zolit, hogy térjen vissza vele Budapestre. Csakhogy a tervet bonyolítja egy lerobbanó kocsi, egy váratlan vallomás, na meg egy ellopott csirke, és Buzádnak be kell látnia, hogy Zolit hazacsábítani keményebb dió, mint gondolta volna.

Kyle-nak a gimi utolsó évére egy isten háta mögötti, poros kisvárosba kell költöznie, ám keresztet vethet a meghitten unalmas napokra, amikor megismerkedik az irritálóan pimasz és jóképű Tommal. Mindketten rejtegetnek valamit, ami ha napvilágra kerülne, az épp olyan lenne számukra, mint a szabadesés. Elhozhatja a szabadságot. Vagy a zuhanást. A szemtelen és lázadó Tom, és a melankolikus de optimista Kyle szerelme lassan bontakozik ki, ám annál erősebben lángol, még ha hazugságok keserítik is. Mindketten súlyos terhet cipelnek, és még egy ellenséggel is meg kell küzdeniük. Sebeken, játszmákon, drámákon és őrültségeken át vezet az út, míg szembe mernek nézni a múlttal. De vajon megéri?

Simonban és Árminban semmi közös nincsen - csak ugyanabban a balatoni bisztróban dolgoznak, ugyanott laknak két és fél hónapig, ugyanaz a lány tetszik nekik, ugyanúgy megszállottan jól akarnak teljesíteni, és mind a ketten menekülnek valami elől. Ezeket leszámítva persze semmi közös nincsen bennük. Ármin csendre vágyik, Simon hangos. Simon lazán veszi a szabályokat, Ármin szigorú. Ármin minden nap edz, hogy elinduljon egy amatőr strandröplabdaversenyen, Simon viszont a legrosszabb rémálmában sem sportolna. Azonban amikor az élet úgy hozza, hogy együtt kell indulniuk a strandröplabdaversenyen, és kénytelenek több időt eltölteni egymással, végül egyikük sem tud tovább menekülni - Simon pedig egyre több dologra jön rá Árminnal, a bisztróval és az identitásával kapcsolatban. Simon egy másik történetem egyik mellékszereplője, de a sztori az Ezt felvetted? ismerete nélkül is olvasható. :)

Noah egy átlagos egyetemista, aki kívülről teljesen hétköznapi életet él, legalábbis mások előtt. De van benne egy óriási seb, amit nem tud maga mögött hagyni, miközben kétségbeesetten igyekszik megteremteni a húgának és magának is, azt a környezetet, ami gyerekként csak egy álom volt számukra, és reméli, hogy ezzel jóváteheti a múltban elkövetett hibáját. Ehhez viszont nem feltétlenül jó módszert választ. Mark egy jóképű és feltörekvő fotós, és nem mellesleg egy jól működő klub tulajdonosa, ahol mindenki szeretne a közelébe férkőzni. Egy tökéletes élet is lehetne az övé, ha nem használná ki élete szerelme, és ejtene rajta egyre több és több sebet, míg végül össze nem töri teljesen. Vajon egy rosszul elsült éjszaka és egy sorsszerű találkozás képes megváltoztatni mindent, képes átformálni az embereket, és begyógyítani a sebeket, vagy csak még mélyebbre lökik egymást a szenvedés viharos tengerében? Ezt próbálják kideríteni ők is.

| boys love | hurt/comfort | angst | trauma | friends to lovers | therapy | slow burn | A tizennyolc éves Adrian Sorensen a nap minden percében motorozna. Az iskolájában számkivetett. Egy balhés szakítás miatt letett a szerelemről egy egész életre. Az apja folyton dolgozik, nincs ideje rendesen beszélni vele, holott lenne miről beszélgetniük... Például a tíz évvel ezelőtti balesetről, ami mindkettejük életét felforgatta. Adriant a műlába és a mindennapi rémálmai emlékeztetik a történtekre. Csak a motorozásban talál megnyugvást. Minden változatlannak tűnik, míg vissza nem költöznek Norvégiába. Adrian az új iskolában a túlélésre hajt, falakat von maga köré, hogy ne ismétlődhessenek meg a múlt rossz tapasztalatai, azonban páran barátkozni szeretnének vele. Köztük akad egy fiú, aki iránt egy idő után többet érez, mint barátság. De Adriant nem érdekli a szex. Emiatt úgy érzi, hogy senki nem akarna járni vele. Működhet egy párkapcsolat szex nélkül? Helyre lehet hozni egy tönkrement kapcsolatot? Be lehet gyógyítani akár a legmélyebb sebeket is? 𝙏𝙍𝙄𝙂𝙂𝙀𝙍 𝙒𝘼𝙍𝙉𝙄𝙉𝙂 Figyelem! A sztoriban előkerül az önbántalmazás témája a főszereplő E/1-es nézőpontjában. Az ábrázolással nem célom az önbántalmazás népszerűsítése. A lelki felépülést helyezem a fókuszba. Azonban, ha úgy érzed, ez a téma felzaklathat téged, nem javaslom a történet olvasását! ╭┈ │Minden olvasásért, vote-ért és │kommentért hálás vagyok. │Ha van ismerősöd, akinek tetszene, │oszd meg vele is! ╰──────── Következő fejezet: Remélhetőleg minél hamarabb, dolgozom rajta, és köszönöm minden kedves olvasóm türelmét! A borítót @MartinaLorincz készítette, innen is köszönöm szépen a munkáját ♥

Bojta a Művészeti Egyetem fotográfia szakára jár immáron három éve. Mint minden 22 éves fiúnak, neki is megvannak a maga problémái. Másfél éve szakított vele a barátnője, akin azóta sem tudott igazán túllépni, az öccse alig akar hozzászólni, az anyja munkamániás, ő pedig egyre többször felejti el bevenni a gyógyszerét, amit a Tourette-szindrómájára írt fel az orvosa. Első látásra bárki elviselhetetlennek mondaná az életét, ám Bojta már megtanulta, hol lelhet nyugalomra a problémái elől. Legjobb barátja, Lúcia - vagy ahogy mindenki ismeri: Lucy - mindig tudja, mivel vidíthatja fel őt, és minden rosszban mellette áll. A másik személy pedig G. Castlelake, akit Bojta nagyjából másfél évvel ezelőtt ismert meg egy művészeti Discord szerveren. Minden nap váltanak pár szót, Bojta pedig eddig egyedül akkor érezte úgy, hogy túllépett Gittán, ha G-vel beszélget. Bojta mára már teljesen elhiszi, hogy G-vel végre teljesen boldog lehet, egyetlen bökkenő azonban az útjában áll: fogalma sincs, ki lehet G a valóságban. Még azt sem tudja, fiú-e vagy lány, így a rengeteg kínosság ellenére enyhe öröm is úrrá lesz rajta, amikor Lucy egyik nap rájön, miért nyomkodja Bojta folyamatosan a telefonját. Lucy azonnal ráveszi őt, hogy keressék meg a titokzatos imádót, arra azonban már egyikük sem számít, hogy minden erőlködésük ellenére is csak négy személyre tudják leszűkíteni a lehetséges "gyanúsítottakat". Vajon Bojta megtalálja Castlelake-et? Castlelake hagyja-e egyáltalán, hogy rájöjjön, ki is ő? Vagy Bojta végül valaki más oldalán talál rá a boldogságra?

Hudson egy jéghideg téli éjszakán belebotlik hajléktalanná vált középiskolai szerelmébe, Sambe. Megszánja és hazaviszi a férfit, aki vonakodva ugyan, de elfogadja a segítséget. Sam igyekszik újra felépíteni az életét Hudsonnal az oldalán és közben reménykedik benne, hogy nem találnak rá azok, akik miatt ez elmúlt nyolc éve pokol volt.

Cameron csak egy egyszerű tinédzsernek tűnik a kívülállók szemében. Valójában a múltjának a terheit cipeli minden áldott nap, és szembe kell néznie a ténnyel, hogy elcseszte. Az elmúlt hónapok árnyai lengi be mindennapjait, és képtelen szabadulni az érzéstől. Aztán jön az a srác... aki mindent megváltoztat. Lépésről lépésre. Egy történet a félelemről, a gyógyulásról, és arról a bizonyos szerelemről.