"- Hé nehogy meghalj itt nekem. - mondta remegő hanggal - Nem mehetsz így el, nem hagyhatsz itt egyedül. - egy könnycsepp csordult végig az arcán, majd a kézfejemre hullt - Annyira elmondhatatlanul sajnálom, azokat, amiket neked mondtam. Nem gondoltam komolyan... Én csak... Tudod rohadtul fáj mással látni. Azt, hogy boldog vagy nélkülem is, és, hogy nem kellek neked. Próbáltam elnyomni az érzéseimet irántad, de egyszerűen elfojthatatlanok... Mert hát... a remény hal meg utoljára igaz? - szomorúan mosolyogva szipogott egyet, majd a kezemet az ajkaihoz emelte - Tombol bennem a vágy irántad. Hogy a barátnőm legyél. Hogy teljes szívemből szerethesselek egy tisztességes kapcsolatban. Hogy minden nap érezhessem a testedből áradó meleget, az ajkaidat az ajkaimom. És hogy mindezt miért érzem? - nevetett fel tele bánattal - Mert szeretlek. Kérlek maradj velem..." • Társíró : @softysophia Borító: @nightskyluke

"Sötét szemei ragyogó csillagként villantak fel. Hosszúkás ujjaival felszántotta szőke tincseit, melyek az esti napsugarak hatására arany glóriaként keretezték markáns arcát. Éles tekintetét rám vezette. Sötétvörös ajkait fogai közé csippentette. Átkozódva temette arcát a tenyereibe. - Miért nehezíted meg a dolgomat? Gúnyosan elmosolyodva, hátat fordítottam neki. Válaszra sem méltattam." Az élet egy csalafinta labirintus, nem tudhatod mikor ütközhetsz falba, sem azt, hogy melyik út vezet a kijárathoz. Grace a saját testén tapasztalta meg a fájdalom keserű ízért és a boldogság csendes bizsergését. Az egész kalamajka egy rosszul elsült vitából és magából Howl Rowlandból született. A jóképű, bunkó és kockáshasú Howl Rowlandból.

Izabella vagyok 17 éves. Legjobb barátnőm Lara szintén 17 ketten karöltve próbálunk érvényesülni a mai világban. Lara teljesen olyan mint én...Imádom a humorát és azt, hogy komoly témákról is bármikor lehet vele beszélni. Egy falun lakunk már évek óta... Nagyon szeretek itt de alig van valami érdekes. A bolt évek óta bezárt, a vasútállomás 20 percre van gyalog és még helyes fiúk sincsenek a környéken... 😣 A falu nem túl nagy, körben erdők vesznek körül és csodaszép mezők. Imádok itt kikapcsolódni, apuval sokszor megyünk túrázni, de néha már túl sok. Egyre többször érzem magam magányosnak, viszont úgy érzem valami meg fog változni... Gyere és olvasd el te is! 😘 #8. Ifjúsági irodalomban 2017.01.08.❤

Egy 18éves átlagos lány vagyok(Becky) ,végzős,és mindenek előtt szűz.Az osztály strébere vagyok emiatt,de nem bánom...legalább nem vagyok ribanc mint a többi.Kicsit zárkózott vagyok nem úgy mint a legjobb barátnőm Sarah meg a legjobb barátom Scott.De ők mindig itt voltak velem,ovi óta legjobb barátok vagyunk.Egy estén viszont minden megváltozik.Mondhatni az egész életem felfordul.Itt jön képbe James.

"- Megőrültél? - kérdeztem zakatoló szívvel abba a gyönyörűen kék szempárba pillantva. - Dehogy - mosolygott, és ismét közelebb lépett hozzám, így a távolság közöttünk egy fél lépésre csökkent. A közelsége és az illata teljesen megbabonázott, eszemben sem volt eltávolodni tőle. Megcirógatta az arcom, majd a kezét a derekamra helyezve maga felé kezdett húzni, egészen addig, amíg az orrunk össze nem ért. - Barátnőd van - suttogtam, pedig én magam is meg szerettem volna róla feledkezni. - Vele kellene lenned. - Nem olyannal akarom tölteni az év utolsó pillanatait, akibe nem vagyok szerelmes. A válasz mellbevágóan hatott rám, mégsem volt időm gondolkozni rajta. Én már rég elvesztem a szeme kékjében, amikor a kinti zajok elképesztően felerősödtek. - Három, kettő, egy! - hallatszott a visszaszámlálás az utcáról. És ekkor, a nagy petárdadurrogás közepette, egy határozott mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Tőle kaptam az év utolsó, egyben első csókját."

Egy kis részlet ha tetszik olvass bele a könyvbe is. "Azzal hogy itt vagy. Azzal hogy vissza jöttél. Vissza jöttél értem csakis, azért mert aggódtál. Azzal hogy azt az estét felejthetetlené tetted.Csak azzal, hogy itt voltál velem. Csak azzal, hogy el jöttél, amikkor hallottad, hogy szomorú vagyok. Ezért el jöttél. Mindent félre raktál csak miattam. Mindent félre tettél. Csak én voltam a fontos. Mindig mellettem vagy mikkor itt kell, hogy legyél. Mindig az arcomra mosolyt bírsz csalni. Mindig meg vigasztalsz. Ha kell, még harcolsz is értem. Pont, mint a szőke herceg a fehér loval, De értem egy barna herceg jött fekete motorral. "

!!!Az első részek miatt bocsánatot kérek,hisz nem lettek a legjobbak!!! Második RoadTrip​ és Harvey Fanfiction!! Ha kíváncsi vagy Claire 18 éves lány életére olvas bele ;) !!!! Csunya/ trágár szavak is előfordulhatnak illetve 16-18+ jelenetek vagy részek ís !!!! //Saját ötlet ne lopd!! Minden jog csak engem illet!//

Lány:Elizabet Bowman Egy lány, aki koran elvesztette édesanyját egy balesetben. Ő neki csak emlékezet kiesése lett, így semmire nem emlékszik 10 éves koráig. Viszont megjelenik egy új testőr, aki ismerős neki. Vajon honnan? Fiú: Thomas Malik A fiú magát hibáztatja a balesetért. (Az autót az apja vezette.) Ezért megígéri Elizabeth apjának, hogy vigyázni fog a lányára. De arra nem számított, hogy a lány nem ismeri fel. Mivel ő nem tud semmit az emlékezet kieséséről a lánynak. Kezdet: 2017. 03. 22. Vége: 2017. 04. 18. Borító: kiscicus02

Sziasztok Mira vagyok ,20 éves. És imádom a focit. A selejtezőt sosem fogom el felejteni.

Volt már veled is, hogy váltig állítottad az ismerőseidnek, hogy milyen jó szinglinek lenni? Hogy így legalább van időd magadra, nem kell kötelezettséget vállalnod a pasid felé, és folyton megfelelni neki. Na igen. Aztán hazamész, és nézed a cuki videókat #relationshipgoals hashtaggel és egy doboz fagyival a kezedben. Így van ezzel Catherine Davis is. Aztán rájön, hogy a szerelmet nem lehet ignorálni. Az jön. Felkavar. Boldoggá tesz. Összetör. Otthagy. Zuhansz, zuhansz a nagy semmibe, de ki lesz az, aki elkap a végén? #10 :) 2017.02.11 Ifjúsági irodalom