Soma, Olivér, Kristóf, Márk és Alex egy különleges falka tagjai, mind vérfarkas-vámpír hibridek. Egy nagyobb regényem mellékszereplőiről van szó, akiknek a hátterét jobban ki szerettem volna dolgozni, és a Flufftober tökéletes alkalomnak bizonyult ennek elkezdésére. Semmiféle háttérinfó nem szükséges a novellák olvasásához! Direkt úgy írtam meg őket, hogy önmagukban is értelmezhetőek legyenek. 31 novella, 5 karakter, 1 falka. A novellák nem kronológiai sorrendben vannak, hanem a kihívás témáinak sorrendje alapján.

Janó izgatottan várja a karácsonyt, akár minden kisgyerek. Imádja ezt az ünnepet, így az keserű pirulát is, noha erőltetetten, de mosolyogva fogadja el, hogy a nagybátyja fogadott lányával kell játszania pár napig. Átlagos tizenkét éves fiúként imádja az édességet, nem szeret lányokkal barátkozni... és persze félelmei is vannak. Sosem mert lemenni sötét pincéjükbe, ezen a napon azonban nővére addig piszkálja, mígnem vesz egy nagy levegőt, és rálép a lefelé vezető lépcsősorra. Vajon félelmei alaptalanok, vagy csakugyan várja őt odalent valami?

| slow burn | opposites attract | hurt-comfort | uptight x chaotic | age gap | A sikerhez csakis egyetlen út vezet, ami kemény munkával van kikövezve, ezzel legjobban az ifjú milliomos, Leyton Landon van tisztában. Nagybátyja viszont nem várt kihívás elé állítja: mielőtt átadná neki a Landon Építési Nagyvállalat igazgatói székét, arra kötelezi unokaöccsét, hogy változtasson az életstílusán és végre mutasson fel legalább egy valamirevaló örököst. Mirandának égető szüksége van pénzre, de végzettség hiányában komoly akadályokba ütközik. Úgy dönt, beszáll a jövedelmező béranya programba, és egész hamar fel is bukkan egy kedves meleg pár az életében. Valami viszont gyanús... Túl sokat akarnak fizetni. Furcsák a szabályaik. És egyáltalán nem tűnnek melegnek. Viszont sokat fizetnek... 120 ezer szó, 37 fejezet és befejezett regény!

Haklik Krisztián egy hétköznapi állatorvos, aki évek óta nem mer közeledni senkihez. Egy nap azonban a szomszédjába költözik egy nő, Hegedüs Dalma, aki iránt az első perctől kezdve érdeklődik, és végre át tud lendülni az eddigi gátlásain. Kapcsolatuk több akadályt túlél, Krisztián féltve őrzött titkától kezdve Dalma előző férjétől maradt gyermekéig, egyetlen titok azonban túl sokáig rejtve marad.

Connor Murphy készen állt arra, hogy véget vessen... mindennek. A tizenhét éves fiú megelégelte, hogy mindenki utálja, még a családja is. Megelégelte, hogy nem képes uralkodni saját magán, hogy mindig, mindent elront. A sokadik alkalommal tervezte befejezni az életét, de aztán találkozott Evan Hansennel. "Nem kell tettetnünk." - Ez a három szó elég volt ahhoz, hogy Connorban újra felébredjen a remény. Végül is, barátokkal sokkal jobb az élet, nem? Felmerül azonban a kérdés: mi történik, ha egy kapcsolat erősebbé válik a barátságnál?

Morgan Stark alig volt 4 éves mikor az apja feláldozta magát, hogy megmentse őt és az emberiséget Thanostól. Morgan azóta felnőtt, megóvva minden fenyegetéstől, békében, barátokkal körülvéve. Az egyetlen, aki hiányzott az életéből az édesapja, Tony Stark volt. Azt mondják, a vér nem válik vízzé, és ez bizony Morgan esetében is igaz. Sokkal jobban hasonlít az apjára, mint azt bárki gondolná. Még egyszer köszönöm a csodás borítót @Julia_Helen :)

Hat varjú novellák. Bővebben mindent megtalálsz a Lista c. fejezetben.

Bojta a Művészeti Egyetem fotográfia szakára jár immáron három éve. Mint minden 22 éves fiúnak, neki is megvannak a maga problémái. Másfél éve szakított vele a barátnője, akin azóta sem tudott igazán túllépni, az öccse alig akar hozzászólni, az anyja munkamániás, ő pedig egyre többször felejti el bevenni a gyógyszerét, amit a Tourette-szindrómájára írt fel az orvosa. Első látásra bárki elviselhetetlennek mondaná az életét, ám Bojta már megtanulta, hol lelhet nyugalomra a problémái elől. Legjobb barátja, Lúcia - vagy ahogy mindenki ismeri: Lucy - mindig tudja, mivel vidíthatja fel őt, és minden rosszban mellette áll. A másik személy pedig G. Castlelake, akit Bojta nagyjából másfél évvel ezelőtt ismert meg egy művészeti Discord szerveren. Minden nap váltanak pár szót, Bojta pedig eddig egyedül akkor érezte úgy, hogy túllépett Gittán, ha G-vel beszélget. Bojta mára már teljesen elhiszi, hogy G-vel végre teljesen boldog lehet, egyetlen bökkenő azonban az útjában áll: fogalma sincs, ki lehet G a valóságban. Még azt sem tudja, fiú-e vagy lány, így a rengeteg kínosság ellenére enyhe öröm is úrrá lesz rajta, amikor Lucy egyik nap rájön, miért nyomkodja Bojta folyamatosan a telefonját. Lucy azonnal ráveszi őt, hogy keressék meg a titokzatos imádót, arra azonban már egyikük sem számít, hogy minden erőlködésük ellenére is csak négy személyre tudják leszűkíteni a lehetséges "gyanúsítottakat". Vajon Bojta megtalálja Castlelake-et? Castlelake hagyja-e egyáltalán, hogy rájöjjön, ki is ő? Vagy Bojta végül valaki más oldalán talál rá a boldogságra?

Vili soha nem volt a legjobb báty, akit a testvérei kívánhattak volna. Ez volt minden vágya, mégis, az élet nem ezt a szerepet osztotta rá. Bármit megadott volna azért, hogy hármukat biztonságban tudja; gondolkodás nélkül sétált egy szervezet karmai közé, ahonnan már nincs menekvés. Sötét folyosók maradtak csak számára, kilátástalanság, monoton órák a tantermekben és a lőtéren, ahol minden lépésüket figyelik. Lehetetlennek érzi, hogy valaha megbékéljen a sorsával. Domi, mióta csak az eszét tudja, ugyanaz a szoba falai közt nyomta el az álom és ébredt fel másnap. Reggelente megcsillant előtte egy szebb nap reménye, amíg iskolai tárgyakra koncentrálhatott, volt mivel elterelnie a figyelmét, volt egy jövőkép, amiről álmodhatott. Délutánonként azonban sötétség borult az elméjére, a lőtér minden egyes alkalommal ott hordozta magában az ígéretet, hogy a mai nappal is csak közelebb jár az elkerülhetetlenhez. Egyetlen fal az, ami kettejüket összeköti, egy pont, ami összekapcsolja az életüket, közben pedig el is választja őket egymástól. Az egyetlen örömforrás lesznek egymás életében; az első barátok iránt érzett ragaszkodás és idővel talán valami mélyebb érzés is elkezd bennük munkálkodni. Még akkor is próbálnak hinni egy jobb jövőben, mikor egyre több akadály áll az útjukba; a végletekig próbálnak kitartani. Figyelmeztetések: • LMBT+ tartalom • vér • főbb karakter halála • önbántalmazás • gyilkosság

Szilas Marcell, vagyis Marci kedvenc tantárgyai a fizika és a történelem. 17 éves gimnazista, mégis zakóban, garbóban és dioptriátlan szemüvegben jár iskolába, hogy mások már a külsejéből tudják: 200 körül van az IQ-ja. Kevés barátja van, mégis úgy érzi, nyitott könyv mások számára, elvégre összesen egy titka van, de az úgyis teljesen magánügy. Szereti reálisan megközelíteni a dolgokat, és megvet mindenkit, aki akár csak viccből hisz a természetfelettiben. Novák Márton, avagy Ton odáig van az irodalomért és a filozófiáért. 17 éves korára már majdnem minden létező színben pompázott a haja a sötétkéktől a bugyirózsaszínig, ruhák terén viszont előbb ugrana ki az ablakon, mint felvegyen bármit, ami nem fekete. Rengetegen keresik a társaságát, már-már az egész iskolában népszerűnek mondható, azonban kevesen tudják, ki is valójában. Teljesen komolyan hisz a természetfelettiben, és mindenki a bögyében van, aki még csak el sem akar játszani a gondolattal, hogy ilyesmi létezhet. A két fiú enyhén szólva sem kedveli egymást, napi rendszerességgel szólnak be a másiknak, és bőven soknak érzik azt a félpercnyi időt, amíg reggelente látniuk kell egymást a lépcsőházban. Aztán a 11. évük kezdetével egymás mellé kényszerülnek ülni irodalom fakultáción, és már borul is a bili. Vajon meddig tart, amíg egymás folytonos megviccelése valami mássá formálódik? Ton egyáltalán hogyan képes olyan vicceket véghez vinni, amiknek fizikailag lehetetlennek kellene lenniük? Marci képes lesz valaha nyitottan állni bármihez, amit Ton mond? Lehet két, ennyire különböző ember közt barátság? Na, és több? Nehéz kérdések ezek, és talán a válaszok még nehezebb súlyként telepednének egy Marcihoz hasonló fiú vállára, de amíg meg nem kapja őket, addig "Ez így irreális!"