Rohantam sötét éjszakában. Agyam robotpilótára kapcsolt, nem gondolkoztam, csak éreztem. Ősi, állati félelmet.Már régóta rohantam a sötét elhagyatott úton, amikor végre megláttam a park szélét. Furcsán keveredett bennem a remény és a rémület. Ha átérek a parkon, akkor onnan látni a főteret, ha pedig én látom, akkor látszom is. Ma pedig különösen sok ember van ott, az éves városi ünnepségnek köszönhetően. De a park...sötéten és fenyegetően magaslott előttem.