Stephanie8317
- LECTURI 57
- Voturi 6
- Capitole 1
Mindenki érezte már magát magányosnak. Éreztük, ahogy belül szétfeszít ez bennünket, nincs kit felhívnunk, amikor szükségünk lenne egy beszélgetésre, egy sétára, megenni együtt valamit, egy közös programot csinálni, vagy megünnepelni a születésnapunkat, valaki társaságában.
S ez idővel kikészít minket. Itt vagyunk megannyi ember között, mégsincs senki, akivel őszintén nevetnénk vagy megosztanánk magunkból valamit.
Zacher Ella legjobb barátainak a szüleit és távol élő nővérét tartja. Mindig velük osztotta meg mindazt, ami vele megtörtént, mivel barátokra nehezen tett szert, tekintve, hogy ebben a rohanó világban a visszahúzodó természetét nem tekintik előnyösnek. Na meg, a hazug barátságok nem építenek, még inkább sérelmeket okoznak.
De mi történik, ha segítséget nyújtunk egy ismeretlennek, aki a semmiből érkezve jelenthet valamit az életünkben? Mi ez az eldugott győri bár, ahol az éj leple alatt megannyi szó száll fel? S kik ezek az emberek, akik itt összegyűlnek?
| Egy társaság. Egy bár. Egy város. |