Első yaoi írásom. Két jó barát. Két tini srác. Egy megszakított barátság. Az élet úgy hozza hogy hosszú idő után újra találkoznak. Aizawa Kou első éves középiskolás, lassan félév tanulás ezerel (vagy nem) és még valami egy új osztálytárs érkezik. Aki nem más mint az 5 éve nem láttot gyerekkori barátja. Akivel barátságuk kudarcba fuladt. Yukine Natsume aki gyerekként lányosan nézet ki szüleivel el költözöt barátját ezel magára hagyva. Hogy mi lesz az imáron jó képű Yukine és Koharu sorsa? Ki békülnek? Esetleg több is lesz köztük mint barátság? Mindent meg tudtok ha el olvasátok

Kagehina❤️.......

Semmiben sem voltam biztos. Kivévé egy dolgot. Vele akarok maradni... Örökre

Minden egy autóbalesettel történik. Vajon Yuuta és Satoru kalandjai hogyan folytatódnak. /A legelső írásom volt,és egyszer már javítva is lett,de még így is hagy maga után kivetnivalót 😅/

Utállak! Az első szó, amit a furcsa kisfiú rám kiabált ?! A korai gyerekkorom óta ismerem őt . Mindig körülöttem volt. Utál engem vagy szeret? Ｈｅｌｙｅｚéｓｅｋ: #5 manga ------ 1k 👁 2020.05.14 5k 👁 2020.05.25 10k 👁 2020.06.07 15k 👁 2020.06.26 20k 👁 2020.07.10 25k 👁 2020.08.15

- Eressz el kérlek ez fáj. Mondtam neki könnyes szemmel. De mint ha falnak beszélnék tovább szorította a kezemet. - Majd akkor el eresztelek ha bocsánatot kérsz. Mondta a mély dörmögös hangján. - De hát te jöttél nekem, neked kéne bocsánatott kérned. Suttogtam, de ő még is meg hallotta. Fel emelte a kezét, és készült meg ütni. Be csuktam a szememet de az ütés nem érkezett meg. Kinyitottam a szememet és észre vettem Rent aki Mizuki kezét le fogta hogy ne tudjon meg ütni. Csak úgy izzot közöttük a levegő. Érzem hogy ebből nem fog jól kisülni semmi.