Avagy a tartalom nagy részét figyelembe véve "Geréb szenvedéseinek ötven árnyalata". PUF-történetek egyvelege. Van közte rövidebb, hosszabb, modern AU, az eredeti regény idejében játszódó történet, szóval gyakorlatilag egy sok összetevőből álló koktél, amely időnként frissülhet.

TaeGi (Kim Taehyung x Min Yoongi) pár perces történetek mindenféle témában.

Taehyung számára a december nem másról szól, mint a versenyről, amin a maximálisat szeretné nyújtani a sérülése után. Az újbóli baleset arra készteti, hogy a decembert a korcsolyája nélkül töltse, ám annál több időt kap Jungkookkal, aki újra Koreába hokizik a szeretett csapatánál.

Kim Taehyung Korea legkegyetlenebb maffiájának a vezére. Kegyetlen és nem ismer megbánást. Társai és barátai Min Yoongi, Kim Namjoon és Jung Hoseok. Mind kegyetlenek, a bűntudat és a lekiismeret apró szikráját sem ismerik. A rendőrség megelégelte a gyilkosságok sokaságát és brutalitását, ezért segítségül hívják a három elit zsarut. Jeon JungGuk, Park JiMin és Kim SeokJin mit sem sejt a Szöulban folyó dolgokról és szívesen segítenek az ottani rendőröknek, de hamar rá kell jöjjenek, hogy a pokolba utaztak, amikor elhagyták Busan határát.

Hiszel az igaz szerelemben? Ribor Gergő egyáltalán nem, legalábbis a teljes magyar Sherlock-fandom állítása szerint. Az ő blogját mindenki ismeri. Ő vált a fandom ügyeletes megmondóemberévé: kíméletlenül (és gyakran kéretlenül) mutat rá bárkinek a fájó igazságra, miszerint a BBC-sorozat két főhőse, Sherlock Holmes és John Watson sosem fognak a történetben egy párt alkotni. Nem érdekli egyetlen felháborodott shipper véleménye sem, a gyűlölködő üzenetek sorát kegyetlen cinizmusával rázza le magáról. Az emberek imádják utálni őt. Hiába szúrja mindenki szemét az internetes jelenléte, Geri egyszerűen kikezdhetetlennek tűnik. Legalábbis eddig így volt. Csakhogy amikor üzenetet kap Valkai Zitától, ismertebb nevén @johnlocker-a-balatonpartrol bloggertől, a fandom legnépszerűbb és legtehetségesebb slash fanfiction szerzőjétől, aki kihívja őt egy u-streamen közvetített sorozatelemzős vitára... nos, akkor az egész internet egyetért abban, hogy végre méltó ellenfélre talált.

Újabb százszavas gyűjtemény a Pál utcai fiúkkal. Warning: alkalomadtán rombolom mindannyiunk kedvenc shipjeit. Sajnálom, de nem sajnálom. :D Rendszertelenül frissül.

* Dorian és Elias ötrészes történetének első kötete * Dorian családja elköltözött Texasból, amikor a fiú tíz éves volt. Három évvel később iskolát kellett váltania, ám az új helyen is csak egy emberre számíthatott, mint barátra. Elias, Adrian, Mike és David Dorian minden napját megkeserítik; leggyakrabban szavakkal bántják, időnként azonban az is előfordul, hogy meglökik, a fejére öntenek valamit, esetleg bedobják az iskola mögötti kukák egyikébe. És hogy miért történik mindez? Dorian White tizenhét éves, szemüveges, vörös hajú, szeplős, gyenge... és meleg. A rengeteg piszkálás és múltbéli csalódásai miatt nem hiszi, hogy valaha talál valakit, akivel boldog, kiegyensúlyozott kapcsolata lehet. A szerelmet azonban hajszolja, bármit megadna azért, hogy tartozhasson végre valakihez, akit végre nem viszonzatlanul szeret. Dorian négy év alatt már hozzászokott az iskolai zaklatásokhoz, kezdi úgy érezni, már meg sem tudják érinteni a szavak és lökdösések. Egyik nap azonban Elias Reed, a fő zsarnok hirtelen közeledni kezd a fiúhoz. Dorian nem érti, mi történik. Lance-szel, Elias ikertestvérével egyöntetűen arra jutnak, hogy itt vagy történt valami, vagy Elias újabb módot talált rá, miként keserítheti meg Dorian életét.

𝐡𝐚𝐧𝐚𝐡𝐚𝐤𝐢 ♡ completed. "i loved him so much, i felt i was slowly dying." another day, another rose petal, another day closer to death. in which, jeongin suffers from one sided love disease, hanahaki. "sunflowers were my favorite, too bad his were roses." [ 𝐭𝐫𝐢𝐠𝐠𝐞𝐫 𝐰𝐚𝐫𝐧𝐢𝐧𝐠! ] mental illnesses mentioned !

Dlaczego każdy z nas patrząc w jego stronę widział lustro? Postać, która wszystko odbijała. Przeźroczysty. Zdawał się nieskazitelny, zawsze perfekcyjny. Nikt nie wyjrzał ponad to i nie zauważył, że za nim stały odłamki szkła zmieszane z krwią. Że szedł drogą cierniową pełną wewnętrznego bólu. Pokazywał tylko swoją jedną stronę. Ta brudna i przerażająca część jego osobowości została zakopana gdzieś pomiędzy ucieczką i strachem. I nikt z nas nie był w stanie przebić się przez tą szklaną barierę. Jesteśmy bezduszni. Mimo że widzieliśmy i słyszeliśmy, wydawaliśmy się ślepi i głusi na każdy gest i słowo. Jesteśmy zniekształceni. *** Trzask drzwi. Szaleńczy bieg po schodach. Ucieczka przed kłamstwem, a może bardziej przed prawdą, która goniła i ciągnęła go za włosy. A w tle chłopak, który marszczył brwi patrząc na samotny talerz w zlewie ubrudzony delikatnie sosem. -Yoongi hyung myślisz, że Jimin na prawdę nie zjadł śniadania? -Nie jestem tego pewny, ale kiedy zapytałem się go czy już jadł, to wyglądał jakbym o coś go oskarżył. Zaraz potem wyszedł bez słowa. -Mówiłem, że coś złego się dzieje! A wy mnie nie słuchacie. - Tae uspokój się. Przecież widać, że jadł, zostawił nawet talerz, bo nie chciało mu się zmywać. Może zwyczajnie zjadł dzisiaj mniej? Ostatnio powiedział mi, że boli go brzuch jak zje za dużo rano. -Naprawdę? -Tak V, dlatego nie martw się. Jakby coś się działo zauważylibyśmy. ***

≺ i can see your collarbones; and baby i'm scared ≻ @WINTERPJM - 2017