James Potter első évét kezdi a Roxfortban. Minden jól indul, de aztán kiderül, hogy legjobb barátja nem tarthat vele az iskolába, így új társak után kell néznie. Azonban nem mindenki olyan, mint amilyennek elsőre tűnik. Ott van Sirius, aki gyanús körülmények között kerül a Griffendélbe, Remus, aki gyakran haza utazik és elájul, valamint Peter, aki néha olyan unalmas, hogy az már fáj; továbbá Lily, aki furcsa kérdéseket tesz fel. Meg persze ott vannak a mardekárosok is, akik valamiben mesterkednek. James pedig ezt nem nézheti ölbe tett kézzel. "- De akkor megbocsátasz? - kérdezte, és mivel nem kapott választ, drámaira vette a figurát. - Ó, egyetlen nagyságos, kegyelmes Sirius Black, kérem, legyen oly' szíves, és nézze el nekem bűnömet, mely bentről emészt, mint egy végtelen kín - esett le a fotelról - és nem hagy nyugodni ama gondolat, hogy bántottam cselekedeteimmel, melyeket már megbántam és... - állt fel -, ha megbocsátasz, akkor beveszlek egy izgalmas nyomozásba, megmutatom a láthatatlanná tévő köpenyem, valamit adok csokibékát - közölte már rendes hangnemben. Sirius összeszűkült szemmel nézett rá. - Szörnyű vagy - mondta, majd felállt. - Na, jó, megbocsájtok. De nem azért, mert megvesztegettél - jelentette ki gyorsan. - Nem, természetesen nem. - De ettől függetlenül megkapom az ígért dolgokat, igaz?" James iskolai éveit kívánom megírni. Igyekszem a lehető leginkább Rowling-hű lenni, a történet is hasonló stílusban épül fel. Időnként lesz egy-egy plusz fejezet Lily naplójából. Jó olvasást:) Ez a sorozat első része. Facebook: https://www.facebook.com/James-Potter-sorozat-283185715527796/ A borítóképet a Space Dementia Tumblr oldalról szereztem. (A jogok J.K. Rowlingot illetik, én csak kölcsön vettem a szereplőket, helyszínek, tárgyakat. A saját szereplők, helyek és tárgyak azonban az enyémek!)

Te hiszel a legendákban és a természetfeletti lények létezésében? Gyerekkoromban szépnek tartottam a legendákat. Úgy tartottam, hogy a mesék és a legendák egy ismeretlen világot tartogathatnak a számomra. Édesapám számtalanszor mesélt a mumusról és különböző csúnya szőrnyekről. De elkésve jöttem rá arra, hogy nem ismerem eléggé a világot. A nyári szünetem minden napját a hegymászásnak szenteltem. Tudtam, hogy az erdő veszélyes, hiszen egyre gyakrabban jelentenek be a hiradóba különös állattámadásokat. De én nem féltem. Egy balúl elsült mozdulat miatt lezuhantam a szikláról. Mielőtt segítséget hívtam volna, valaki ölbe kapott és megmentett. Ekkor változott meg az életem. Mégis, hogy lehet egy ember rideg és barátságtalan? Mégis, hogy lehetnek különleges erők bírtokosai? Miért kerülik a napfényt és miért nem esznek? Szerelmes lettem. Szerelmes egy férfiba aki egyszerre taszított és vonzott is egyszerre. Vincent Dragomír hírtelen lett az életem része. A sötét titkaival együtt gyönyörű volt. Az idő múlásával szembenéztem a valódi énjével. Vincent Dragomír nem ember. Ő egy vámpír. Féltem tőle. A véremet akarta. De szerelmesek voltunk. Vajon Vincent képes leküzdeni a vérszomját és a szívére hallgatni, vagy a véremet fogja venni? Az irántam érzett szerelme vagy a vérszomja fontosabb neki? |Minden jog fenttartva!🤍 |Írta; Kek_gyemant💎 |A könyvet másolni tilos! (BEFEJEZETT KÖNYV🖇️)

Shane egy majdnem átlagos, végzős gimis fiú. Pont az utolsó évében szakítják ki az addig jól ismert légköréből, és egy teljesen más helyen kell beilleszkednie. Nem is lenne baj, csak azok a fránya farkasok... Mért baj az, hogy egy farkas egyedül van? És ha egy ember van egyedül? 1. #bl 1. #fantasy(2020.06.24.)