Luca mindenkit gyűlöl. Lucát mindenki gyűlöli. Lucát mindenki lenézi, és semmibe veszi. Amióta elvesztette az édesapját, a fiú úgy érzi, az élete egy soha véget nem érő lejtőre került. A nevelőapja rendre meglopja, az anyjával nem beszélhet semmiről, a féltestvérei a közelébe sem akarnak menni, és barátai sincsenek. Egyetlen társasága egy abnormálisan kicsi, fekete macska, Delia, akiért bármit megtenne. Még akkor is, ha az a bármi olyasmikhez vezeti, amiktől tükörbe sem mer nézni. 19 éves korára kétjegyűre nőtt a partnerei száma, megszámlálhatatlanul sokszor tört darabokra a lelke, és érzelmileg teljesen halottnak gondolja magát, de talán így járt a legjobban. Hiszen ki akarna érezni, amikor csak a fájdalom, az önostorozás és az undor szerepel a választásai közt? Aztán a tizenegyedik osztály második félévének megkezdése előtt Magyarországra költözik, új iskolába kerül, és az első napján a legidegesítőbb, legmosolygósabb fiú mellé ültetik. Peti minden, ami Luca nem szeretne lenni. Pezsgő, beszédes, népszerű, sokat nevet, és egy emberi napsugár, ami mindent meg akar világítani. És Luca legnagyobb szerencsétlenségére, ezúttal rá akarja kivetíteni a fényét. De vajon össze lehet még ragasztani valamit, amit 6 éve törnek újra és újra darabokra minden egyes nap?

Josh-t elmegyógyintézetbe zárták évekkel ezelőtt egy gyilkosság miatt, amit állítólag ő követett el, de mivel senkivel sem hajlandó kommunikálni, így az illetékesek csak feltételezésekbe bocsátkoznak - túl sok volt az egybeesés: nem beszél, agresszív, neurodivergens. A múltjára nem azonnal derül fény, csak adagolja az olvasó felé a gondolatain és az álmain keresztül. Sikerül megszöknie, és egy szerencsétlen baleset folytán találkozik Lisa-val, aki szintén menekül, pedig éppen elérte karrierje csúcsát. Kettejük találkozása pedig nem a csillagokban, hanem a pokolban íródott... Vibe: Tizenhét évesen belekiáltottam egy üres szobába, egy üres vászon elé, hogy legyőzzem a gonosz erőit. Aztán a következő tíz évben megfizettem az árát: autoimmun betegséggel, testi kínokkal, pszichózissal. Ahogy telt az idő, rájöttem, hogy nincsenek igazi győztesek, és nincsenek igazi vesztesek ebben a testi-lelki háborúban. Csak áldozatok vannak, és akik tanulnak belőle. Nem Dávid és Góliát harca volt ez, hanem egy inga, ami örökké leng a sötétség és a fény között. És minél erősebben ragyogott a fény, annál sötétebb árnyékot vetett. Soha nem volt igazi csata ez, amit meg kellett nyernem, hanem egy örök tánc. És mint minden táncban: minél merevebb lettem, annál nehezebb volt. Minél inkább átkoztam ügyetlen lépteimet, annál jobban beleragadtam. De ahogy öregedtem, megtanultam lazítani. Megtanultam engedni, és a tánc könnyebb lett. Ez az örök tánc választja el az embert az angyaloktól, a démonoktól, az istenektől. És nem szabad elfelejtenem, nem szabad elfelejtenünk: hogy mi emberek vagyunk. (részlet: Ren - Hi Ren)

Zayne megszegi az alaptörvényt, amikor megmenti a huszonhármas alany életét. A háborúk évtizedek óta pusztítják a világot, és amikor már nincs elég ember, akit a frontra lehet küldeni, a halottakat kezdik el újraéleszteni. Az ApolloGemini Kutatóintézetben az elhunyt férfiakat összegyűjtik, újraélesztik, majd érzelemmentes harci robotokká alakítják. Múltjukat kitörlik, az akaratukat elveszik, és háborúra készre állítják a moduljukat. Zayne osztályvezetőként pontosan tudja, hogyan működik a rendszer. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a Huszonhármas Alany. A fiú nem olyan, mint a többiek. Amikor a vezetőség hibásnak nyilvánítja, és elrendeli a megsemmisítését, Zayne olyat tesz, amivel törvényt szeg: megszökteti. A labor vörös kód alá kerül, és hajtóvadászat indul utánuk, a fiú emlékek nélkül próbál eligazodni egy számára teljesen idegen világban. Zayne pedig kénytelen segíteni rajta. Miközben a fiú lassan újra felfedezi, mit jelent embernek lenni, Zayne ráébred, hogy nemcsak a rendszert árulta el, hanem megmentett egy olyan embert, akinek igen is helye van a világban. De vajon szeretheti-e egymást egy alany, aki nem emlékszik semmire, és egy osztályvezető, akinek az a dolga, hogy őt elpusztítsa?

Nati, a huszonéves gamerlány a párjával andalog Párizs külvárosában, amikor megtámadják, félholtra verik és vérbe fagyva a sorsára hagyják. Másnap ijesztő, steril, izolált környezetben ébred, ahol válaszok nincsenek, csak rend és fegyelem. A barátai és az SNI-s kisöccse kétségbeesetten próbálnak a nyomára bukkanni egy olyan világban, ahol a kisembereknek nem osztottak lapot. Nati pedig, aki az otthoni, asztali RPG-k során jellemzően a Forever DM szerepében ragadt, ráébred, hogy most az egyszer nem ő a Mesélő, és a saját szabályai semmit sem érnek. Rá kell jönnie, hogy kinek a kalandját játssza éppen, mielőtt IRL is elfogy az utolsó életerőpontja.

Elterjedt pletyka, hogy az Idaho Falls High népszerű futballcsillagja, Asher Hayes még egy lánnyal sem feküdt le soha. Ez sokaknak frusztráló és érthetetlen, de nem Riley Bennett-nek, aki épp egy csúnya szakítást vészel át. A Homecoming bál napján azonban minden megváltozik. Riley és a barátnői fogadást kötnek: Riley-nak még a végzős év befejezte előtt meg kell szereznie Ashert. Képes lesz időben teljesíteni az alkut, anélkül, hogy közben szerelembe esne, vagy a végén mindent elveszít?

„Szörnyek közé túl emberi, emberek közé túl szörnyű." Miután egyik nővérét lefejezték, a másik pedig nyom nélkül eltűnt, Euryale teljesen magára maradt a kegyetlen világban. Ismeretlen népek, omladozó birodalmak és haldokló istenek között keresi azt a helyet, ahol nem szörnyetegként tekintenek rá, és ahol végre otthonra találhat. De amint felcsillan a remény, a sors elé tárja a legkegyetlenebb felismerést: a legnagyobb átka nem az, amit annak gondolt. ◈◆◈ Címkék: fantasy | mitológia | görög | sémi | keresztény | azték | inka | ókor | középkor | identitásválság | isten(nő) | kígyó | szörny. Tartalmi figyelmeztetések: öngyilkos gondolatok | gyilkosság | fizikai erőszak | nemi erőszak említése | szexjelenet. Terjedelem: 18000 szó (+1500 szó fejezetvégi „lexikon"). ◈◆◈ A kisregény olvasható önmagában is, de az egyik szereplője A sötétség fénye című regényemben mellékszereplő a 37. fejezettől, egy megemlített pedig a 49.-től. A borító és a fejezetek végén a rajzok is saját alkotások. Nagyobb felbontásban megtalálhatóak a DeviantArt profilomon.

"Jake Marshall a bátyám legjobb haverja... volt. Kell a múlt idő, mert a bátyám már ki nem állhatja. Szar ügy! De én tizenhat évesen oda voltam érte. Na jó, kínos, még mindig! Ez ennyire gáz? Az sem zavar igazán, hogy a melltartóm fazonja jobban érdekli, mint a melleim, így kapcsolatunk plátói szinten, de működhet... szívás, de ez van. Szóval Marshall olyan volt mindig, mint a legjobb barátnőm... csak magasabb és veszélyesen jóképű." Venus és Marshall lakótársak. Venus szerelmes Marshallba. És Marshall? Hát... ő csak Marshall! De egy görbe este után túl közel kerülnek egymáshoz. Reggel senki sem a saját testében ébred, és elkezdődik egy őrületes romantikus komédia, aminek egyetlen célja, hogy mindenki visszataláljon önmagához.

Linda Campbell egy lány a sok közül, aki mégis kitűnik élénk rózsaszín hajával és zöld szemeivel. Ez a gimnázium legújabb tanulójának is feltűnik. A fiú még csak most érkezett, de már mindenki róla beszél, és a sikeres kosárlabda eredményeiről. Lányok álma egy ilyen fiú, de ő mégis csak a Rózsája felé hajt. Dorian Bexter eldöntötte, ha törik, ha szakad, de övé lesz a lány. Egy kis részlet: ,,- Rózsa!- szólított meg a fekete hajú fiú, mikor távozni akartam. Sebesen fordultam vissza hozzá. - Linda vagyok. Lebetűzzem? - mordultam fel komoran, míg a tekintetemet a fiú barnái közé vezettem. - Nem szükséges!- húzta félmosolyra ajkait, mire megjelent orcáján egy kis gödröcske.˝ Készült: @sashasurnyi ötlete alapján.

Elpusztult a hörcsögöd? Ezen segíthetünk! Marcia szerény, visszahúzódó, de csodaszép fiatal lány, aki egy nap ráébred, hogy különleges képességek birtokába jutott! Meghívót kap a sötét akadémiára, ahol versenyt udvarol majd neki az osztályelső és az iskola leghelyesebb tanára is! Ja, nem. Marcia, a kezdő, autodidakta nekromanta valóban visszahúzódó, de leginkább azért, mert nincs nagyon senkije (csak egy pletykás szellem és egy füves srác Angliában). A különleges képesség rész értelemszerűen igaz, de ez még inkább erősíti a visszahúzódást, mert hősünk nem akarja sem elmeosztályon, sem kísérleti laborban végezni. Sötét akadémiára, sajnos, nem hívják meg, mert a) nem ment el érettségizni sem, b) a világ azt hiszi, mágia csak könyvekben és a filmvásznon létezik (vesd össze: különleges képességek miatti visszahúzódás) Warning: - vér, sérülések - erőszak - árvaság, elhagyatottság, kiszolgáltatottság - társadalmi egyenlőtlenség - halottak (lásd cím) Ámde: - céltudatosan rövid fejezetek - limitált mennyiségű rész (borító: @kittimxmbb https://www.wattpad.com/user/kittimxmbb)

Hat fiatal. Egy elmegyógyintézet. Mayer Renáta úgy érzi, elárulják a nagyszülei, amikor beleegyeznek abba, hogy a lányt önszántán kívül beutalják a Vasréti Elmegyógyintézetbe. Azt mondják, csak pár hét, kivizsgálásra. De Renáta tudja: innen nem szokás csak úgy kisétálni. Az intézet falai között öt másik fiatallal hozza össze a sors, mindegyikük saját démonaival küzd, saját történetekkel, amelyek vagy összetartanak, vagy darabokra szaggatnak mindent. Ahogy egyre mélyebbre ásnak a múltban, és a saját elméjükben, a hat fiatal rájön: talán nem is ők a betegek. Hanem az, ami körülveszi őket.