Egy osztály. Egy játék. Egy cél. Teljesíteni a feladatot, mindenáron. "Simon mondja: Állj fel." Minden városnak megvan a maga titka, amiről senki sem beszél, senki sem említ, és igyekszik minél hamarabb elfelejteni azt. Ez alól pedig Bitterville sem kivétel. Rosszmájú pletykák, idegesítő hazugságok és vér komoly mesék, amik régen a feledés homályába merültek már. Vagy mégsem? Egy iskolai legenda kel életre a karácsonyi bál ünneplése alatt, vagy valaki csak szórakozik? Különös padfirkák nyernek értelmet, az iskolafal vakolata alól bizarr parancsok látnak napvilágot, miközben Ricky és Dany osztálya teljesen felfordul. A két fiú tűz és víz, de kénytelenek lesznek arra, hogy összedolgozzanak, ha tényleg rá akarnak jönni az igazságra, mielőtt még késő lenne. Ricky nyers modortalansággal gázol bele Dany életébe, aki ezt különösképpen zokon veszi, hiszen a másik fiú hurrikánként forgatja fel azt. De Simon nem válogat, ő csak utasít. Ha pedig Simon valamit parancsba ad, akkor csak egyetlen dolog lebegjen a szemed előtt: Hogy ne fuss ki az időből. A történet közös agyszülemény. Casrith - Dany Lysa - Ricky +18, horror, felnőtt tartalom, erőszak, fiú x fiú 1# 🥇- szellem

"- Félnek, mert valami olyasmit teremtettek, ami okosabb náluk..."

"-Doktornő... maga szerint mi a valóság? A nő figyelmesen fürkészte a betege arcát. A fiú állta a pillantását, és mielőtt a másik bármit is mondhatott volna, meg is válaszolta a saját kérdését. - szerintem a valóság az, amiről elhisszük, hogy igazi. Az a mi valóságunk. Lehet, hogy csak a miénk... de a számunkra az az egyetlen." Cassy egy átlagos, tizenhét éves fiú, nem átlagos múlttal, amit talán már el is felejtett. Amikor azonban egy kellemetlen incidens után furcsa dolgok kezdenek történni vele, és körülötte, rákényszerül, hogy olyan ajtókat nyisson fel az elméjében, amiket legszívesebben örökre befalazna. Vagy talán az ajtók maguktól nyílnak ki? Hol végződik a valóság, és hol kezdődik a képzelet? Testet ölthet-e valami, amire sokat gondolunk, és létezhet-e valaki, akit csak mi látunk? Vajon csapdába eshetünk... a saját fejünkben?