"Egykor még a Japán Császári Démon Hadseregben szolgáltam, de egy vérszívó ismét megfosztott mindenemtől. A barátaimtól, bajtársaimtól és még az emberiességemtől is. Ő, Crowley Eusford a Tizenharmadik vámpírnemes, aki magához vett, mivel különösen nagy érdeklődést mutat irántam... vagy talán csak az állítólag különleges vérem iránt?" ~Akane Hyakuya Később kiderül, hogy Mikaela Hyakuya túlélte az öt évvel ezelőtti tragédiát, és azóta egyetlen célja összeszedni széthullott családja utolsó darabjait. De a már így is bonyolult dolgok csak akkor kezdenek el még érdekfeszítőbbé válni, amikor Ferid Báthory megsúgja Mikának, hogy a lány akit keres életben van és a Tizenharmadiknál tartózkodik. De kilétét csak a háború kitörése következtében árulja el. Mikát kínzó vérszomj gyötri, ám mindez ellenére elszántan a keresésére indul. Őrült módon mindent megtesz célja elérése érdekében, képes lesz két világ közé szorulva a háborúba rántani Akanét. Közben a benne ébredező bestia szinte tombolva tör ki, miután egymásra találtak. #1 in poszt-apokaliptikus (19.10. és 24.12.2019)🏅 𝐀𝐢𝐤𝐚𝐰𝐚_𝐑𝐢𝐧𝐚® 𝔗𝔥𝔦𝔯𝔰𝔱𝔶 ２０１９ || 𝐎𝐖𝐀𝐑𝐈 𝐍𝐎 𝐒𝐄𝐑𝐀𝐏𝐇 𝐅𝐀𝐍𝐅𝐈𝐂𝐓𝐈𝐎𝐍 ©𝐂𝐨𝐩𝐲𝐫𝐢𝐠𝐡𝐭 𝐌𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐣𝐨𝐠 𝐟𝐞𝐧𝐧𝐭𝐚𝐫𝐭𝐯𝐚！ A történet kizárólagos joga engem illet, bármiféle másolása, vagy engedély nélküli feltűntetése szerzői jogokat sért! ♛ Állapot: 𝓚𝓲𝓼𝓹𝓪𝓭𝓸𝓼⏳

Egy egzotikus képesség. Két fiú, akik megszerzik azt. Bakugou Katsuki és Kirishima Eijirou története életük leghalálosabb kalandjairól.

Sziasztok ebben a történekben Naruto gyerek kora óta jóban volt Kuramával, de egyenlőre csak ennyit mondanék el a többit majd meg látjátok ti magatok jó szórakozást és jó olvasást hozzá.

Sakura Haruno életéről szól, aki nem épp átlagos. Egyedülálló erejét mindenki magának akarja tudni. Boldogság, szomorúság, kétség, csalódás, összezavarodottság, szerelem. Minden érzését megtudhatjátok minden jobb és rosszabb pillanatában. Egy kis részletet hagynék itt nektek, remélem meghozza a kedveteket hozzá. ^^ "Sakura állj le! Ne hallgass rá! -ordította Naruto miközben futott felém, hogy megállítsa a kezem, amivel éppen át akartam szúrni egy lakos testén a katanámmal. Mire odaért már késő volt. A kezem magától cselekedett, az elmém sötét és ködös volt, nem voltam ura önmagamnak. A szememből kifolyt egy könnycsepp. Lentebb vittem a tekintetem és láttam, hogy a katana teljes egészében átment a lakos mellkasán, aki csak fagyott tekintettel nézett rám. Ledermedtem és csak néztem az arcát, ahogy néz rám és vér folyik le a szája szélén. - Szép munka Sakura! Igazán büszke vagyok Rád! Remélem látod már, hogy mi és ki is vagy te valójában. -nevetett halkan a női hang, akitől legszívesebben megszabadulnék." Remélem tetszett ez a kis ízelítő és tetszeni fog a történet. Jó olvasást, ha igen! ^^ Ha tetszett és ajánlanád másnak is, akkor mindenféleképp értékeld, hogy minél több emberhez eljuthasson. ^^