Tíz perc rengeteg mindenre elég. Főleg, ha valakinek annyi ideje van, hogy nem látja értelmét, hogy bármit is elsiessen. De van, akinek ez a tíz perc talán az utolsó... Egy sötétebb hangulatomban készült novellám, ami időközben a vártnál nagyobb sikereket ért el egyéb körökben, és gondoltam, hogy egy év után közzéteszem, mert miért ne.

- miért neveztek el a szüleim egy véreskezű, pszichopata római császárról? - eddig azt hittem antlantáról neveztek el csak elírták. most meg kiderült, hogy egy ókori bigét is így hívtak. - tényleg? most tényleg? ki az aki marijuanának nevezi el elsőszülött lányát? - a szüleim hardcore trónok harca rajongók. eddig oké, de nem kell a gyerekük életét megkeseríteni vele. az életemből még minimum három évet jojen targaryen néven kell leélnem. eme csodálatos ötlet @sabrinaspellman fejéből pattant ki

the king of the richmond reunites with the prince of crime.

Sokszor elég csak pár mondat ahhoz, hogy az ember gerincén kellemetlen borzongás fusson végig...Üdvözöllek!

fűre lépni tilos

Eredeti kérés: PUF, Csele/Csónakos. Kertészkedés közben meghúzódik Csónakos válla/háta/lába stb, és kicsit rájátszik, hogy Csele körülugrálja. Páros: Csele/Csónakos, háttérben Boka/Nemecsek Még valami?: fluff, humor, Csónakoshumor.:)

PUF, Boka/Nemecsek. Egy fluffos kis szösszenetet, kérésre

Sera Holmes már kiskorában a feje tetejére állította a ,,tökéletes világ" definícióját. Nála akkor van minden a helyén, ha a családján kívül senki nem tud a létéről, a Baker Street 221B cím alatti kilincset egymásnak adják a képtelen történetekkel előrukkoló kliensek, a hűtőben pedig minden nap egy emberi fej vagy végtag tűnik fel a tej mellett. Ez számára a dolgok rendje. Oliver Watson tökéletes világába épp a Sera-félék dimenziója nem fér bele. Köszöni szépen, ő nem vágyik semmiféle izgalomra, de még egy keményebb testnevelés órára sem; csupán az egyetemet szeretné elvégezni, hogy aztán elhelyezkedhessen egy külvárosi kórházban, és élhesse a tökéletesen nyugalmas életét, ahogy egészen idáig. Megismerkedésük napjáig fel sem merült bennük, hogy egyszer el kell hagyniuk a komfortzónájukat - azonban az ellenfél már megtette az első lépést, és most tudtukon kívül ők következtek. Egy sakkjátszmából egyik oldal sem kerülhet ki hiánytalanul - de vajon hány bábut kell feláldozni a siker érdekében? A borító @holdszivarvany munkáját dicséri <3

nem nevezhető versnek, igazából semminek úgymond, agyam által kiszűrt jelentéktelennek tűnő dolgok jelentőséggel felruházva (eddig másik profilomon létezett, átkerült ide, onnan pedig leszedtem.)

A fiúk elakadnak a metró alagútban. Ennyi a történet, kérésre írva :)