Sofia Toroshvili már éppen lemondani készült volna élete álmáról, hogy artista lehessen, amikor minden várakozása ellenére felveszik New York egyik leghíresebb cirkuszához, az Il Capitanóhoz. Érkezése felkavarja a társulat addig békés életét, hiszen ő az egykori artistalegenda, Zviad Toroshvili lánya, aki tizenkét évvel ezelőtt vesztette életét egy félresikerült mutatvány közben. Sofi apja nyomdokaiba lép, és sikerrel veszi az akadályokat, amelyeket a cirkusz világa állít elé, de hamar rá kell jönnie, hogy a pompás díszletek mögött egy sötét, titkokkal teli valóság lapul. Vajon miért kezeli őt kitüntetett figyelemmel a társulat igazgatója, Angelo Marcelli? És mi is történt pontosan tizenkét évvel ezelőtt azon a végzetes estén?

Mihez kezdhet az egyik legfelkapottabb magyar beauty vlogger, miután élő egyenes adásban leégette a saját haját? Molka 17 éves gimnazista, aki ugyan nem a legjobb tanuló - örömujjongás követi minden matek kettesét -, de az egyik legmenőbb influencer. Molka, vagyis MOLLY (kizárólag y-nal!) nemcsak a suliban, de a neten is népszerű: a sminkjei randikat, kapcsolatokat, sőt, ÉLETEKET is mentettek már meg, félmillió feliratkozójával ő az egyik legnagyobb szenzáció a fiatalok között. Legnagyobb vágya egy saját sminkpaletta piacra dobása, egy saját műsor a tévében és persze Noel megszerzése, aki iránt már évek óta gyengéd érzéseket táplál... és akinek a csatornája miatt kezdte el a videózást. Azonban, mint mindenki életében, az övében is vannak mélypontok... Farkas Imola egyenes adásban, élő közvetítésben égette le a saját haját! A lány, aki minden beauty technikában a tökéletességig csiszolta képességeit és hibátlanul vett eddig minden akadályt, most csalódást okozott a rajongóinak! Vajon egy ilyen baki után még menthető a hírneve, vagy már soha nem fognak rá máshogy gondolni, csak a lányra, aki live közben tette tönkre a saját haját? És vajon, hogy fogja feldolgozni, hogy vágyainak tárgya - Noel - pont azon az ominózus napon döntött úgy, hogy megnézi a lányt élőben?! És ami még ennél is rosszabb, a róla készült gáz mémek és az iskola diákjainak cikizése mellett vajon hogy fogja megszokni az új rövid haját?! Történet egy kamaszlányról, a felnőtté válásról, és a népszerűségről. Te mit tennél meg pár feliratkozóért? De beszéljük ezt meg egy másik alkalommal... hisz tudjátok: Iratkozz fel, és csütörtökön live-olok!

"- Maradhatunk így mindig? Csak feküdj itt mellettem és mesélj a könyveidről, és teljen el így az életünk, jó? - Tudom, hogy valójában te sem erre vágysz, te drága lány. Csak most elkeseredett vagy és szomorú, és kell egy kis idő, amíg visszatalálsz önmagadba. De a jelent addig sem lehetséges befagyasztani. - A történelem rossz oldalán állok akkor. - Ezt épp rólad nehezen tudom elképzelni." Trish nem feltétlen álmodozik arról, hogy a gimi utolsó félévében találjon rá a szerelem. De ha mégis így alakulna, csakis olyan jelölt jöhetne szóba nála, aki legalább annyira vágja a deriválást és az objektumorientált programozást, mint ő. Aki megtalálja a közös hangot a kocka baráti körével. És természetesen aki megérti, hogy Trish szeptemberben garantáltan el fogja hagyni az elmaradott kisvárosát, hogy beteljesítse szülei félbeszakadt karrierjét, és az MIT-n váljon a legkeresettebb informatikai szakértők egyikévé. Mondani se kell, hogy nem ilyen fiú akad az útjába. Gilbert úgy öltözködik, akár egy törikönyv illusztrációja a századeleji divatról. Kereken száz évvel ezelőtti zenéket hallgat, az elveszett nemzedék íróinak kifejezéseit használva beszél, és nem viccel, amikor azt mondja, igazi, tárcsázós telefonja van. Továbbtanulás helyett egy feltörekvő jazzbandát szeretne sikerre vinni, és Boglárkának nevezi el idegen lányok gumikacsáját. Kettejük közt egyből szikrázni kezd a levegő, az időzítésük azonban rosszabb nem is lehetne. Az egy dolog, hogy Trishnek mennyi előítéletét kell felülvizsgálnia, vagy hogyan kell szembenéznie az érzelmi lavinával, amit a baráti körében elkerülhetetlenül elindít. De hamarosan utoléri az a felismerés is, hogy eddig biztosnak hitt jövőképe is mennyire ingatag lábakon áll valójában. A felnőtté válás pedig ritkán megy olyan tempóban és irányban, ahogy azt az ember előre elképzeli...