Alvilág Stories

"Nem a sebek fognak végezni veled a sötétben, Hanem a kéz, mely látszólag menedéket nyújt. Azt hitte, megmenekült a rá vadászó árnyaktól, Miközben önként zárta magára a ketrec ajtaját." Mindenki tudja, hogy a rettegés egy idő után átalakul valami sokkal veszélyesebbé: megadásba. Amikor a láthatatlan üldözők fojtogató közelsége rákényszeríti, hogy egy ismeretlen éjszakai sofőrre bízza az életét, minden megváltozik. A férfi érinthetetlen, idegen és fagyos, a kimondatlan szavai mögött egy egész világnyi üresség tátong. A menekülés és a közös trauma egy torz, kodependens köteléket hoz létre közöttük. A félelem helyét átveszi egy mérgező, függőséget okozó vágy a férfi iránt, aki a legnagyobb megváltása és a legbiztosabb végzete egyszerre.

-Ne bízzon benne!-hallottam újra azt a mély hangot a hátam mögül. -Ki maga?- pördültem meg a tengelyem körül a már ismert hangra, remélve, hogy ezúttal látni is fogom gazdáját, azonban természetesen csalódnom kellett. -Maga hallotta?-kérdeztem bosszúsan. -Ugyan mit?-csodálatos, most biztosan háborodottnak hisz-feltételeztem. Ám arca és hatalmasra tágult pupillái másra utaltak, persze ezt csak visszagondolva vettem észre. -Oh, semmit, bizonyára csak csengett a fülem. Elnézést az illetlenségemért, Andrócky Veronika vagyok. Miféle ügyben keresi atyámat?

Aspháleia - ἀσφάλεια. Főnév: biztonság, védelem. Görög mitológia ihlette modern versek.