Szakítás Stories

Refine by tag:
szakítás
WpAddszerelem
szakítás
WpAddszerelem

7 Stories

  • halkan suttogok by eletlabirintusa
    eletlabirintusa
    • WpView
      Reads 40
    • WpPart
      Parts 3
    rövid gondolatok amiket csak halkan suttogok bele a csillagos éjszakába
  • Minden, ami köztünk maradt. by csendesszavak
    csendesszavak
    • WpView
      Reads 12
    • WpPart
      Parts 2
    Luca és Áron minden napja tökéletesnek tűnt - nevetés, közös séták, titkos üzenetek. De ahogy teltek a hetek, apró feszültségek és félreértések árnyékot vetettek a szerelmükre. Vajon túlélheti a kapcsolat a csendes fájdalmakat, vagy a szívük végleg elhallgat?
  • [4K 1.] by kovdorka
    kovdorka
    • WpView
      Reads 13
    • WpPart
      Parts 1
    Kiemelten Kíméletlen Kreatív írás Kihívás, alias "4K". @esztyx A kihívás lényege az, hogy kicsit megtornásztassuk az agyunkat miközben alkotunk. Mindig valamilyen nehezítést, csavart találunk ki, amivel együtt kell valamilyen értékelhető művet fabrikálnunk. 4K 1.: 10 megadott szót kell belecsempészni a történetbe; ötöt egyikünk, ötöt a másikunk talált ki. A műfaj szabad. - kiszakad - ólom - pirospaprika - óceán - korona - sajtreszelő - kottafüzet - övtáska - dilettáns - vés
  • Tárgyak ...amikor a szerelem véget ér by Carol_Souya
    Carol_Souya
    • WpView
      Reads 238
    • WpPart
      Parts 1
    Körülvesznek, mint tóparton a szúnyogok naplementekor. Tárgyak mindenfelé. A polcokon szépen rendben, elrejtve a szekrényekben, a földön szerteszét szóródva, mélyen a szívemben. Az Ő tárgyai. A Mi tárgyaink. Múltszilánkok. Emlékdarabok... Valóban vége van! - csodálkozom hangosan, mintha egy álomból ébrednék rá a valóságra.
  • Versek  by _Panda_leanbh_
    _Panda_leanbh_
    • WpView
      Reads 62
    • WpPart
      Parts 1
    Saját versek! Ez egy olyan könyv amiben leírom az eddigi kis versféleségeket, amiket mondjuk én nem neveznék annak, inkább csak próbálkozások.
  • Elmúlt végleg by DvidTks
    DvidTks
    • WpView
      Reads 2
    • WpPart
      Parts 1
    Túl nagy a csend minden percben csak feküdnék mozdulatlanul. Kínoz hogy milyen szép arcod volt a szemek az a végtelenül kedves hang a mély lélek. Te is átérezted a halált és hogy milyen ha belekergetnek a démonok a fejedben. Megkérdeztem volna sok mindent de elakadt a szavam a csókoktól a világ legédesebjeitől. Nyár voltam neked te pedig testben voltál nyár édes finom és világos, jó illatú. Szél egy mező fölött mély mint a hullámok az éjszakában. Tudnom kellett volna mi az amitől félsz hogy megnyugtassalak, mit szeretsz és mi érdekel még a lelkem is oda adtam volna. De te elszálltál mint fehér ruhás vékony szellem a fénylő hold mély tükrében, vissza már sosem nézve. Hátra hagyva magányos könnyeket egyedül újra, szerettem újra. Szeretve először igazán olyat mint én némát és értékest. Ki szintén hitt a láthatatlanon túli világban és benne élt valami csodában.