-Mi az?- nézett rám furán én pedig hátráltam pár centit. Még mindig aggódtam mi történhetett. -Se-semmi-nyögöm ki végül és ismét kezembe veszek egy zsepit. Letörlöm az arcáról a friss vért. Közben még egyszer végig mér. -Ahha...Nem ez van az arcodra írva-kelt fel a padlóról és körbe néz a szobámba majd zavartan ismét rám szegezi a tekintetét-Izé...öhm itt aludhatok? Jó nekem a padló és ígérem nem kérek semmit-vakarja meg a tarkóját. Halványan elmosolyodva bólintok és kimegyek a szobából egyedül hagyva őt minden kincsemmel.