A Tudatlanság című könyvem folytatása.
Angyalok, démonok meg minden. Mintha eddig nem lett volna elég misztikus az életem... de most, még abszurdabb lett az egész helyzet! Meg persze az a féreg sem bírja ki, hogy ne piszkáljon bele a dolgokba... Mit is gondoltam? Hiszen rólam van szó! A világ megállna, ha végre valami jó is történne...
Az élet szar. Ezzel az emberek minimum 95%-a teljesen tisztában van, egyéni tapasztalatainak köszönhetően. Nos, Sarah Devlin is közéjük tartozik az ő extrém hétköznapjaival. Farkasok, boszorkányok, vámpírok és egyéb más természetfeletti lények veszik körbe, ami miatt számára már ez számít normálisnak. A szomszédjában egy farkas falka él, a legjobb barátnője egy vámpír, az anyja egy bukott angyal, az apja egy démon, aminek köszönhetően ő pedig egy félvér lett... Izgis, nem igaz?
Nos, azonban bármilyen izgalmas is az élete, a dolgoknak a rosszabbik oldala még ugyanúgy jelen van. A halálesetek, az árulások, a cserbenhagyások, a bizonytalanság, a félelem, a paranoia, szerettek, kik a bonyodalmakat megunva olajra léptek és a folytonos menekülés. Na, meg az ezekkel járó fájdalmak és örök sebhelyek...
Viszont az embernek muszáj erősnek maradnia. Nos, őszintén, ez neki jól megy. Még ha legbelül semmi sincs rendben vele a látszatot igyekszik fenntartani. Azonban hála az égnek ez nem fordul elő gyakran, optimista énjének hála.
Egy szó, mint száz, ha érdekel a természetfeletti világ és, hogy Sarah miképp birkózik meg az akadályokkal, akkor mindenképp kukkancs bele a könyvbe!
Minden egy hülye elgyengült pillanatomban kezdődött. Mentségemre szóljon, hogy már több éve keseregtem egy annyira plátói kapcsolatban, hogy az már fájdalmasan röhejes volt. Minden embernek az élet ében volt legalább egy plátói szerelme, az enyém miért lenne más? Hát történetesen az én viszonzatlan kapcsolatom egy fedél alatt élt velem. És történetesen az öccse az ősellenségem volt, csakhogy ne legyen annyira unalmas a történet.