Nem csak a menők létezhetnek a suliban. Nem csak körülöttük foroghat a világ. Mi, stréberek is létezünk a törött szemüvegünkkel, a ceruzával felfogott hajunkkal, a nagymamánk által horgolt pulóverekkel, a fogszabályzónkkal, a táskánkkal, az ízlésünkkel. És ezt nem fogják megszűntetni a menők, csak hogy jobb legyen nekik. Mi maradunk stréberek, ők maradnak menők. "-Olyan jó lenne egy nap velük ebédelni. -tolta fel szemüvegét barátnőm az orrán. -Te meghuzattál? Soha, ismétlem soha nem fog megadatni nekünk ez a lehetőség. -hadonásztam a villámmal, miközben teli szájjal beszéltem."
1 part