Mesebeli szőke herceg... Vagy a fekete hercegnő?

„Ne már, Em, nézz rám." Mondja Lynn kedvesen. Egy kicsit hezitálok, majd ránézek. Végigmérem arcát. Haja fekete, egyik oldalon szemébe lóg. Festett haja van, mesélte, hogy volt már vörös is. Szeme kék, világos, akár a jég. Ajkai rózsaszín árnyalatúak, és teltek, csókolni valóak. Orrában egy kis ezüst, félkör alakú piercing van. „Szépek a szemeid." Suttogja vigyorogva, szemei huncutul megcsillannak. Szívverésem felgyorsul, ha ez lehetséges, még jobban elpirulok. Hátrálok pár lépést, a falig, lehajtom fejem, és tenyereimbe temetem arcom. Hallom nevetését, de csak alig, a fülemben hangosan dobol a vér. „Majdnem olyan szép, mint a nővéredé." Fejezi be a mondatot. Szemeim kikerekednek, felkapom a fejem. Hogy mi van? Ledöbbenve nézem, ahogy visszaül az ágyra, és elővesz egy szál cigit, majd a fekete öngyújtóját. Mi a szar... Jól hallottam?! Hogy jön ide a nővérem...? Még mindig értetlenül állok, mikor benyit a nővérem. Jaj de jó...