Az életem és egyéb elcseszett dolgok

"A nevem Hegyi Virág Kamilla. Igen, a szüleim nagyon ötletesek voltak. A Virágot annyira nem szeretem, de a Kamilla sokkal szebben hangzik szerintem, ezért ezt használom. A barátaimnak és a szüleimnek csak Kami vagyok. Van, akinek csak simán Bonsai. Ez az egyik becenevem; onnan kaptam, hogy 165 centi vagyok és a barátaim többsége nem hogy fiú, de 185 centinél magasabbak is, tehát kábé mindannyiuknak a válláig érek, és így elég furcsa látványt nyújtunk néha a külvilág felé.
Két kézzel, két 40-es lábbal, két A-s méretű mellel, két lombzöld szemmel, és egy a fenekemig érő világosbarna, már szinte vörös, szőke tincsekkel tarkított lobonccal rendelkezem (kiszívta a nap a nyáron). Egy aputól örökölt orral, egy anyától örökölt állal és két füllel vagyok áldva. Na meg, mint már mondtam, 165 centivel.
Apuval élek 8 éves korom óta, amikor Anyu lepasszolt Apunak. A történet szerint nem kellettem neki. Nagy trauma volt, de akkor és ott 8 évesen ez nem hagyott bennem látható nyomot. Most, lassan 15 évesen igenis érzem a nyomát. Egyedül vagyok, anyátlanul, és tekintve, hogy Apu éjt nappallá téve dolgozik, egyedül vagyok ténylegesen. Apu keramikus, és ez egy időszakos munka. Nincs állandó fizetés. Ciklusok vannak, hol több a munka, hol kevesebb."

A történetet részenként rakom fel.
Csak saját felelősségre!
Olvasd felelősséggel!
Vigyázat! Trágár szavak!!!

Kellemes olvasást!