Hold on

-Hogy vagy képes rám nézni,mikor a családod az én kezem által halt meg?
kérdezte a szívemet hevesebb ütemre kapcsoló alak,miközben szemeiből sűrűn folyt a sós folyadék,ami akkor már egy ideje saját szemeimet is áztatta.
-Magam sem tudom,csupán azt tudom,hogy képtelen vagyok parancsolni az ostoba szívemnek,ami valami oknál fogva még mindig hozzád húz.
Zokogtam,miközben követtem a fiú példáját,s a hideg rácsnak döntöttem fejem,ami akkor,ott az egyetlen dolog volt,ami elválasztott minket egymástól.