Az első gondolataim a rég elzárt és elfelejtésre ítélt emlékeim voltak: a vörös ajkú nő és a vörös hajú,zöld szemű nő. Ők most ott kacagtak valahol gondolataim lomtárában, mert sikerült megtalálniuk az utat a szökéshez és ezt ki is használták, kiszabadultak. Megrohamoztak, záporesőként zúdultak rám és ezt élvezték, hallottam tébolyult vihogásuk. --- EZ CSAK ÁTMENETI, AMÍG NEM ÍROK RENDES TARTALMAT ---Todos os Direitos Reservados