Lose It All

Lose It All

  • WpView
    Reads 910
  • WpVote
    Votes 79
  • WpPart
    Parts 8
WpMetadataReadMatureOngoing
WpMetadataNoticeLast published Sun, Feb 18, 2018
"Amikor megéreztem ajkait érzékeny bőrömön, még a lélegzetem is elakadt, és ajkamba kellett harapnom, hogy elfojtsam a felkívánkozó sóhajt, ahogy kezével fejbőrömet masszírozta, miközben gyengéden nyakamat csókolgatta. Árulónak éreztem a saját testemet, és akármennyire is nem akartam élvezni, képtelen voltam rá, még az akadékoskodó gondolatok is elhaltak az agyamban, ahogy végigcsókolta a kulcscsontom. Olyan hirtelen engedett el, hogy a számat elhagyta egy csalódott nyögés, mire szembetalálkoztam gúnyos mosolyával." Te mit tennél, ha egyszer csak a saját apád bejelentené, hogy eladott a maffiának, csak hogy cserébe letudja a tartozását? Megijednél? Tombolnál dühödben? Megpróbálnál megszökni? Nos én ezeket mind átéltem, végül azonban kénytelen voltam belesüppedni a megalázó szerepbe, miszerint vesztettem, hogy hiába terveztem el az életem, hogy egyetemre megyek, hogy kitörhessek az otthonból, amit börtönnek érzek, én maradtam alul. Mert rá kellet jönnöm, hogy nem én rendelkezem az életemmel, soha nem is tettem, és már nem is lesz rá alkalmam, amíg élek. Alexandria Wade vagyok, és ez az én történetem.
All Rights Reserved
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged  ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️
  • Sötét örökség
  • Behálózva
  • Örökké a tiéd!
  • vissza a jégre
  • Közel
  • Barátság extrákkal? (Befejezett) ✔️
  • A seggfej szobatárs
  • Tiltott dobás
  • Deadly Attraction

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines