Gyémánt csepp

~Mélyről feltörő, fényben csillanó, áttetsző gyémánt cseppje érzéseimnek. Olykor egyetlen cseppként hullik a földre hangtalan, máskor gyöngysort képez arcomról kacskaringózva nyakamra, és van hogy a legnagyobb záport is megszégyenítően ömlik lelkemből, szemeimen át találva utat magának. Néma vallomás ez. Kimondatlan szavak megállíthatatlannak tűnő hólavinája melynek pillanatában jéggé dermedek magam is, hogy aztán lassanként olvadjak fel újra. Bármihez hasonlithatnám még de végtére is, nincs olyan eső mely örökké esik. Zuhogása idővel alábbhagy, elcsendesül majd megszűnik. Kitisztult kép az, amit hagy maga után. Friss levegőjével újraélesztve, ismét szabaddá téve önmagam.