Gab.(H.S.)

"-Kérlek mondj valamit!-kiabált felém. Kezeimet a szemem elé helyeztem, nem akartam a szemébe nézni. Nem bírtam, mert elárulnám saját magam.-Istenit nézz rám!-kiáltása kissé megrekedt volt, mintha sírna. Széthúztam ujjaim, hogy picit lássak, de csak az összeroskadt alakját láttam a sötétben. Szívem majd megszakadt a látványtól. Feladtam minden elvem és felé vettem az irányt. Meg akartam ölelni, de meglepetésemre, ellökött magától.
-Válaszolj! Szeretsz?-értetlenül néztem rá. Ekkor végre rám nézett és láttam szemei kisírtak és fáradtak.
-Én...-több nem is kellett neki, felállt majd ott hagyott engem. Ott hagyott a hideg talajon, soha többé nem fog keresni. Ismét összetört, ez alkalommal miattam."

A történetnek semmi valóság alapja nincsen. Ez a történet az én fejemből pattant ki. Kérlek ne lopd.
Előfordulhatnak trágár szavak, +18-as jelenetek, vagy felnőtt tartalmak. Mindenki csak saját felelőségére olvassa.