❝ -nos, akkor miért is nem szabad későn hazaérni? -simított végig namjoon a combjaimon, amik remegtek az előbb ért élvezettől. -mert... mert apuci... azt mondta...-nyöszörögtem, mire a fiú felvett a karjaiba. -látod, jungkook, milyen okos vagy. nagyon okos kisfiú -csókolt homlokon, majd bevitt aludni. ❞

,,Ákos megpróbálta lefogni a kezem, de a bennem felgyülemlett fájdalom erősebb volt. - Virág, nyugodj meg! Senki nem fog téged bántani. - Hagyjál békén! Nem értesz te semmit! - Nyugodj le! Mondd el, mit nem értek és ígérem, hogy segítek neked. Csak kérlek, bízz bennem!" Dr. Molnár Ákos még csak 28 éves, de már most kiváló pszichiáter. Minden idejét betegeire fordítja. Egy nap Virág édesanyja kér időpontot az orvoshoz, mert a lánya magába zárkózik és nem akar enni. Ákos mindenáron segíteni szeretne, de először el kell érnie, hogy megbízzon benne. Ez pedig nem egyszerű feladat. Vajon mi lehet az oka ennek? Sikerül kiérdemelnie a lány bizalmát? Kovács Virág 15 éves, de rengeteg mindent megtapasztalt már. Legidősebb gyerekként két testvére nevelésében is segítenie kell, ez pedig megterheli. Egyik napról a másikra omlik össze teljesen és veszti el az emberek iránt érzett bizalmát, ráadásul ő maga sem érti miért. Édesanyja, a lány akarata ellenére elviszi egy pszichiáterhez. Képes lesz újra bízni az emberekben? És mi állhaz emögött?

Értelemszerűen a japán nyelvről és annak tanulásáról fog szólni. Azok is olvashatják, akiknek eddig nem sok közük volt a japánhoz, de természetesen egy kis előképzettség és harci tapasztalat sosem árt (azért nem kell durva dolgokra gondolni, ha pl. Duolingo-t használtál már, akkor nagy előnnyel indulsz). Fogyasszátok egészséggel és mértékkel.

Könyvek amiket idén olvasok.

Egy személyes blog, a mindennapi életem, írós projektjeim és minden más, ami még az eszembe jut. Belépés csak saját felelősségre!

Ez egy kifli életéről fog szólni! Remélem tetszik majd!!! 2017.04.16.(xdd amúgy csak most jöttem rá hogy ezt Nagy Márk szülinapján írtam 🛐)

Új suli,új osztálytársam,új tanárok,új környezet,új barátok,új szerelmek,Egy szóval új élet..

Az LMBTQ könyvem fele nagyjából a tanárságról szól. Ma rájöttem, minden nap tudnék ezzel kapcsolatban írni valamit. Hát akkor miért ne, legalább addig, amíg a hosszabb lélegzetű művek készülnek a háttérben. A borítókép a munkahelyemről van.

-Elegem van a fiúkbol! - üvöltött - Most hogy felejtsem el? mit mondjak neki? - - Szerintem a fogkrémet viszza nyomni a dobozába sokkal nehezebb- vigyorogtam mire értetlenül fordult felém olyan fejet vágott hogy muszáj volt nevetnem - Fogd be! - mondta dühösen majd hozzám vágott egy párnát - Azt hiszem egyedül fogok meghallni- mondtam unottan mire ő csak egyett bólintott.

Ez nem egy szirupos lányregény. Ez nem a kiszínezett valóság, egy idalizált befejezéssel. Az egy másik történet, de én úgy szeretnék leírni mindent, ahogy megtörtént. Nem másítok el semmit, az igaz színeidben foglak ábrázolni. (Ez egy igaz történet, kérlek ennek megfelelő körültekintéssel és érzékenységgel kezeljétek a sztorit, köszönöm!)