Esőcseppek, avagy Rachel Humphrey éjjeli, mély filozofálásai, de nem csak!
Mivel úgy gondolom, hogy valahol az univerzumban biztosan van értelme annak, amiken én éjnek évadján, alvás helyett gondolkodom, úgy vélem jó lenne kiírni őket magamból, még a végén a hasznomra - vagy akár más hasznára is - válhat.
Illetve egy afféle "help me, help you" saroknak is tervezem, ha valakinek segítségre lenne szüksége, lelki támaszra, esetleg egy kis motivációra, vagy csak meg szeretné osztani a sztoriját, hogy mit csinált aznap vagy ilyesmi... itt leszek és meghallgatom, vagy közösen meghallgatjuk és ha arról van szó, megpróbálunk segíteni.
Hogy mi az a kényes helyzet? Ha a Sötét Nagyúr lánya együtt nő fel az apja végzetével, és együtt mennek a Roxfortba.
"- Nézd csak, a gurkó megint a fogó felé veszi az irányt!
- Tapadósabb, mint Lockhart professzor rajongói."
" Más esetben meglepődnék, hogy egy sötét és szűk szekrényben találok egy középkorú nőt a testvéremmel, de tudom, hogy magának ez a zsánere Madam Vitrol. "
Minden jog J. K. Rowling-ot illeti, nekem semmi anyagi hasznom nem származik ebből a történetből